A Magyar Nemzet rövid idő alatt sokadik cikkben foglalkozik az idén 100 éves amerikai Walt Disney filmstúdió alkotásaival. Márpedig a kormánysajtó nem az a hely, ahol érdekes dolgokról értesülhet a tábor. Csak a fontosakról. „Valóra váló álmok, kívánságok, a jó és a gonosz újra és újra kezdődő, borítékolható végkimenetelű küzdelme, a főhőst segítő bájos állatok, madárcsicsergés, mókázás, varázslatos képességekkel bíró gonoszok és segítők, lenyűgöző animációjú látványvilág és persze magával ragadó dallamok. Mindez elválaszthatatlan részévé vált az immár százéves Disney-világnak. De hogyan indult, hol tart most és milyen állomásokon keresztül érkezett el idáig a varázslat? Mi lehet a véget nem érő mesés csoda titka?” – teszi föl a sorozat egyik utolsó cikkében a kérdést a lap, majd válaszol is rá.
Megtudható például, hogy Mickey egér neve valójában Mortimer volt, s hogy a legendás egérnek 1946-ig maga Walt Disney kölcsönözte a hangját, csakúgy, ahogy a masnit és pöttyös ruhát viselő párjának, Minnie egérnek is. Az is, hogy az ugyancsak legendássá vált Plútó kutya 1930-ban még csak mellékszereplő volt, igazi karaktert csak 1931-ben kapott, s hogy Goofy 1932-ben, Donald kacsa pedig 1934 bukkant fel a filmekben.
Bambi, Pinokkió, Dumbó, Hamupipőke, Pán Péter, Alice Csodaországban, Susi és Tekergő, Csipkerózsika, Macskaarisztokraták, 101 kiskutya, Maugli és a Dzsungel könyve – sorolja a lap, amely címek és szereplők részleteiben azonban nem tér ki arra, hogy azokat a történeteket, amelyekhez hozzányúlt a Walt Disney stúdió, meglehetősen leegyszerűsítette, színes, de ízléstelen és végtelenül bárgyú módon kerültek a nézők elé. De máris sorakoznak a többiek, Pocahontas, A kis hableány, Az oroszlánkirály, Tarzan, Herkules, A notre-dame-i toronyőr, amelyik mind „elvarázsolták a család minden tagját”. egymással beszélgetve azt hangsúlyozta
A Walt Disney év mind arról szólnak, hogy „higgyünk az álmainkban, küzdjünk a céljainkért”. Merthogy „legyünk büszkék a múltra és arra, amit elértünk, illetve maradjunk hűek azokhoz a hagyományokhoz és értékekhez, amiket eddig létrehoztunk. Bízunk benne, hogy ők maguk is ezt az utat követik.” – emelte ki az olvasóknak a cikk.
A Walt Disney év rányomta bélyegét a NER marketingeseire is. Innen érthető, miért pont mocsári szörnyekhez hasonlította a nyugati liberális oldalt Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója és Kovács István, a szervezet stratégiai igazgatója.
A két szakember egymással beszélgetve azt hangsúlyozta, hogy az idei, az amerikai konzervatívok április 25–26-ra, Budapestre tervezett CPAC Hungary fő motívuma a woke-talanítás, majd a mocsár lecsapolása lesz. „Míg az erdőben jótündérek, a mezőn meg kisállatok laknak, a mocsárban a mocsári szörnyek és a koszmanók élnek, ráadásul itt minden lépés bizonytalan, és nem tudjuk, mire számíthatunk.” Márpedig azt nem engedhetjük meg, „hogy akár egyszer is belelépjünk ebbe az ingoványba, mert onnan önerőből nem tudunk kilépni”, s a CPAC Hungary, amely a nemzeti erők nemzetközi összefogása, utat tud mutatni azoknak, akik – sajnos – már a mocsárba süllyedtek.
Kovács üzent a tábornak, a Fidesz szóhasználatában a „magyar konzervatívoknak”, hogy jobban értsék az üzenetet: 2022-ben a konzervatív értékeket hirdették, majd 2023-ban a nemzeti jobboldali erők összeszervezésén volt a hangsúly, ezt folytatják áprilisban, ahol felveszik a kesztyűt és elkezdik a woke-talanítást. Azt is elmondta, hogyan találta meg ezt az összefüggést. „Régen is voltak hülyék, de nem voltak ennyire magabiztosak” – mondta, majd visszatért a történet walt disney-i folytatásához.
(Címlapkép: Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója beszél a CPAC Magyarország kétnapos konzervatív konferencia megnyitóján a Bálna Budapestben 2023. május 4-én. A Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC) a jobboldal egyik legnagyobb nemzetközi tanácskozása. MTI/Koszticsák Szilárd)