Az orosz külügyminisztérium hétfői közleményében azt állította, hogy Ankara így próbálja meg új emberekkel feltölteni az Iszlám Állam (IÁ) és más terrorszervezetek a harcok során megfogyatkozott egységeit.
A szíriai rezsim azzal vádolja Törökországot, hogy reguláris erőket és fegyverekkel, valamint lőszerrel megrakott teherautókat küldött Szíria területére a szélsőségesek támogatására.
Az orosz tárca aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a török légierő csapásokat mér a kurdok szíriai állásaira. Az orosz külügyminisztérium szerint Ankara "provokatív politikát" folytat, amely "fenyegetést jelent a békére".
"Moszkva a legnagyobb aggodalommal figyeli a török hatóságok agresszív lépéseit" - hangsúlyozta a tárca, hozzátéve, hogy Ankara fellépésében "a nemzetközi terrorizmus leplezetlen támogatását" látja.
Oroszország szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) elé kell vinni ezt az ügyet, és a testületnek kell megvizsgálnia Ankara politikáját, amely a Közel-Keleten és másutt is fenyegeti a békét és biztonságot.
A török tüzérség három napja lövi a kurdok szíriai állásait. A török miniszterelnök azt mondta, hogy a hadsereg a kurdok provokációjára és "zaklató tevékenységére" válaszol.
Ahmet Davutoglu hétfőn Kijevben ugyanakkor leszögezte, hogy hazája nem küldött biztonsági erőket Szíriába. Olyan hírek láttak ugyanis napvilágot, hogy a hét végén török katonák léptek Szíria területére. Előzőleg Ismet Yilmaz török védelmi miniszter is tagadta ezt, és azt mondta, hogy országa ezt még csak fontolóra sem vette.
Hétfőn Szíria északi részén több civil meghalt, amikor légicsapások értek egy kórházat, amelyet az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nemzetközi segélyszervezet támogat. A török kormányfő az ukrán hivatali kollégájával közösen tartott hétfői sajtótájékoztatón azt állította, hogy az orosz légierő hajtotta végre a légicsapást.
Davutoglu szerint Oroszország a Kurd Népvédelmi Egységek (YPG) nevű milíciával közösen lezárta az Aleppótól északra húzódó "humanitárius határt", és az a célja, hogy a nemzetközi közösséget olyan helyzetbe hozza, hogy csak Bassár el-Aszad elnök vagy az Iszlám Állam között választhasson.
A török miniszterelnök leszögezte azt is: hazája nem fogja engedni, hogy Azaz városa a YPG kezére kerüljön és a kurd milícia harcosai a "legkeményebb válaszra" számíthatnak, ha újra megközelítik a települést.
A török tüzérségi támadások miatt aggodalmának adott hangot Washington és Párizs is.
Közben Gennagyij Gatyilov orosz helyettes külügyminiszter a Der Spiegel című népet hetilapnak adott interjúban azt mondta, hogy Oroszország mindenképpen folytatni fogja az Iszlám Állam és an-Nuszra Front terrorszervezetek létesítményei elleni légicsapásait, még akkor is, ha sikerült tető alá hozni a tűzszüneti megállapodást Szíriában. Mint kifejtette: csak olyan fegyvernyugvásnak van értelme, amely azokra vonatkozik, akik valóban érdekeltek a tárgyalásos rendezés megkezdésében, és nem a terroristákra.