Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter még tavaly október 24-én látogatott Ankarába és tárgyalt Hulusi Akar török védelmi miniszterrel, aminek eredményeként a tárcavezetők a két ország közötti jövőben katonai együttműködés jogi alapjait megteremtő szándéknyilatkozatot írtak alá.
Idén márciusig kellett várni, hogy megjelenjen a dokumentum a kormány honlapján.
A vonatkozó törvényjavaslat indokolása szerint a beadvány célja a Magyarország Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya közötti katonai keretmegállapodás kihirdetésével a Megállapodás kötelező hatályának elismerése.
"A Megállapodás megkötését a török fél kezdeményezte"
- írták.
Mivel ez csak egy keretmegállapodás, kevés a konkrétum, de az irány látszik.
A nemsokára a parlament elé kerülő törvényjavaslatban a Honvédelmi Minisztérium hangsúlyozta, hogy a különböző katonai területeken a Felek szuverenitásának kölcsönös tiszteletben tartása és egyenlősége alapján folytatott együttműködés hozzájárul a Felek közös érdekeihez és gazdasági hatékonyságához.
A megállapodás, a titkos információk megosztása mellett számos területre kiterjed:
- Katonai kiképzés és oktatás:
a. Kiképzés (beleértve a nyelvoktatást is), oktatás és tanfolyamok katonai iskolákban, képzési és oktatási központokban vagy más, a Fogadó Fél által meghatározott oktatási intézményekben,
b. Munkahelyi képzés katonai egységekben, parancsnokságokon és intézményekben,
c. Vendég személyi állomány vagy kiképző személyi állomány kölcsönös/egyoldalú cseréje a kiképző és oktatási intézmények között,
d. Kölcsönös kapcsolatfelvételi látogatások és ismeretcsere a kiképzés és oktatás fejlesztése érdekében. - Kölcsönös részvétel gyakorlatokon/képzéseken vagy közös gyakorlatokon aktívan vagy megfigyelői minőségben.
- Védelmi ipar.
- Katonai együttműködés és a fegyveres erők közötti kapcsolattartási látogatások.
- A fegyveres erők szervezeti felépítése, a katonai egységek felépítése és felszerelése, személyzeti igazgatás.
- Katonai hírszerzési információk cseréje.
- Logisztikai együttműködés vagy logisztikai támogatás.
- Katonai orvostudomány és egészségügyi szolgáltatások.
- Hírközlés, elektronika, információs rendszerek és kibervédelem.
- Békefenntartó és humanitárius segítségnyújtási műveletek.
- A katonai jogrendszerekkel kapcsolatos ismeretek cseréje.
- Térképezés és vízrajz.
- Személyi állomány cseréje a szakmai fejlődés érdekében.
- Vendég személyi állomány, tanácsadók és egységek cseréje.
- Információ- és tapasztalatcsere a katonai tudományos és technológiai kutatási területekkel kapcsolatban.
- Tudományos, társadalmi, kulturális tevékenységek és sport.
- Kiképzés, valamint információ- és tapasztalatcsere az aknák és a rögtönzött robbanószerkezetek elleni védekezésről.
- Kiképzés és tapasztalatcsere a keresés és mentés területén.
- Hadtörténet, archívumok, kiadványok/publikálás és muzeológia.
Emlékezetes, tavaly októberben, a megállapodás aláírása után Szalay-Bobrovniczky Kristóf arról beszélt, hogy Törökország és Magyarország közös fejlesztéssel építi a magyar haderőt, a Gidrán harci jármű a török-magyar védelmi ipari együttműködés megtestesítője. Örömét fejezte ki, hogy 2023 végéig még 40 ilyen négykerék-meghajtású török alapjármű érkezik Magyarországra.
"Ezekre Kaposváron építik be azokat a felszereléseket, amelyeknek köszönhetően létrejön a katonaszakma magyar telivérje, a huszárlovak 21. századi utóda - a Gidrán”
– hangsúlyozta a honvédelmi miniszter, aki a Nurol Makina gyárában megnézte és ki is próbálta a fent említett járműveket.
Az egész török-magyar megállapodásnak az ad kifejezetten érdekes megvilágítást, hogy épp ezekben a napokban késlelti hazánk Finnország és Svédország NATO-tagságát, a törökök nem kis örömére.