A török elnök elsősorban azért utazott Berlinbe, hogy több pénzt kérjen az Európai Uniótól, ugyanis a líra mélyrepülése után több forrásra lesz szüksége a gazdasági válság elkerüléséhez. Ennek érdekében már drasztikusan megemelték a banki kamatlábat (17,75 százalékról, 24,00 százalékra), pedig Erdoğan ezt korábban szentnek és sérthetetlennek nevezte.
A jelenlegi szerződés szerint az Európai Unió évente hárommilliárd eurót fizet Ankarának azért, hogy a menekülteket Törökországban tartsák. Jelenleg nagyjából ötmillió menekült él az országban. Erdoğannak márpedig több pénzre van szüksége, ezért újra kijátszaná ezt a lapot, csak most magasabb téttel.
Tüntetések
Berlinben kilenc demonstrációt jelentettek be a látogatás idejére, a hatóságok ötezer(!) rendőrt mozgósítottak a biztonság érdekében.Erdoğan Kölnbe is elutazik, ahol felavatja a németországi Török Iszlamista Vallási Intézmények Uniója (Ditib) új központi templomát, egy több mint 1200 férőhelyes dzsámit, ami a legnagyobb lesz Európában, itt írtunk róla:
Németországban adja át Erdogan Európa legnagyobb mecsetét
A legnagyobb németországi iszlám közösség, a DITIB kedd este bejelentette, hogy Recep Tayyip Erdogan nyitja meg és adja át azt a Kölnben épült mecsetet, ami akár 1100 ember egyidejű fogadására is alkalmas, és ami ezzel a legnagyobbnak számít egész Európában - írja a 444.hu.
Erdoğannak a meghívót Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök postázta, aki a júniusi török elnökválasztás előtt bejelentette, hogy meghívja hivatalos látogatásra a következő török államfőt.
Merkellel már találkozott
A német kancellár és a török elnök találkozója a mai nap folyamán lezajlott, délután közös sajtótájékoztatót is tartottak, ahol Merkel több esetben megehetősen szigorúan fogalmazott.
"Mélyreható nézeteltérések jellemzik a német és a török vezetés kapcsolatát"
- hangsúlyozta a kancellár, aki szerint leginkább a jogállamiság hiánya és az emberi jogok kérdése jelentik a problémát, ezeket mindig szóvá fogja tenni Ankarának. Némileg egyensúlyozva azt is hozzátette, hogy mindkettő országnak stratégiai érdeke a jó, kétoldalú kapcsolat.
Merkel szerint több terület is van, ami összeköti őket:
- a Németországban élő 3-3,5 milliós török közösség
- a szíriai polgárháború
- a migráció
- a terrorizmus elleni harc
- és a NATO-tagság
Hiába ezek, a két vezetés rendkívül eltérően gondolkodik arról, hogy
"miként is kellene kinéznie egy demokratikus, szabad és nyitott társadalomnak"
- szúrt oda a kancellár.
Csúcstalálkozó lesz
A szíriai polgárháborúval kapcsolatban sok konkrétumba nem mentek bele a sajtótájékoztatón, de annyit megtudhattunk, hogy Ídlib tartomány helyzete a témák között volt, itt készülnek nagyszabású offenzívára a kormányerők és szövetségeseik – ami valószínűleg a háború utolsó nagy csatája lesz. Ennek kapcsán német-török-francia-orosz csúcstalálkozó jöhet, amit már októberben megpróbálnak összehozni.A viszonyrendszert szintén terheli, hogy a 2016-os törökországi puccskísérlet után több német állampolgárt is letartóztattak, akik közül öten jelenleg is börtönben vannak. Berlin diplomáciai nyomásgyakorlással igyekszik kiszabadítani őket - szombaton újra találkozik a két vezető, napirendre is kerül ez a téma.
Arról nem volt szó, hogy Törökország számíthat-e forrásbővítésre az EU részéről, de Merkel leszögezte, hogy érdekükben áll Ankara stabilitása és az is, hogy erős legyen a török gazdaság.
Erdoğan
A török elnök megköszönte Németországnak, hogy támogatják őket a menekültek ellátásában, de a gazdasági kapcsolatok további erősítését szorgalmazta.
A börtönbe vetett németek ügyének esetében leszögezte, hogy a "független török igazságszolgáltatás" döntéseit a német félnek tiszteletben kell tartania. Ennek kapcsán nemhogy a németek elengedéséről egyezkedne, hanem Németországban tartózkódó személyek kiadatását követelte, akik szerinte PKK-tagok, több ezren vannak és terrorizmussal gyanúsítják őket a puccskísérlettel összefüggésben. Konkrétan Can Dündar kiadatását is követelte, aki a török Cumhuriyet lap főszerkesztője volt, de Németországba menekült. Merkel egyértelművé tette, hogy Can Dündar ügyében sem egyeznek az álláspontjaik.
Erdoğan azt is nagyon szeretné elérni, hogy minősítsék terrorszervezetnek a szakadár Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) és az amerikai emigrációban élő Fethullah Gülen ellenzéki hitszónok mozgalmát. Merkel elmondta, hogy a PKK már betiltott szervezet Németországban, a Gülen-mozgalomról pedig több információra van szükségük a döntéshez.
Az újságíró
Sajtóhírek szerint Erdoğan a sajtótájékoztató lemondásával fenyegetőzött arra az esetre, ha Can Dündar megjelenne a teremben. Merkel szerint Dündar maga döntött úgy, hogy nem vesz részt az eseményen.
Így sem zajlott le atrocitás nélkül a tájékoztató, egy török ellenzéki újságírót a biztonságiak vezettek ki. Ertugrul Yigit az Avrupa Postasi munkatársa, a pólóján a "szabadságot az újságíróknak" felirat volt olvasható, hangos tiltakozásba kezdett, ezért avatkoztak közbe a biztonsági emberek.
Csonka vacsora lesz a csúcspont
A találkozók hivatalos részének elvileg legfontosabb eseménye egy díszvacsora lesz a szövetségi elnök hivatalában, a berlini Bellevue palotában, Erdoğan tiszteletére. Több meghívott is jelezte, hogy a török rendszer elleni tiltakozásuk jeléül nem vesznek részt ezen, maga Angela Merkel is visszautasította a meghívást.