A török kormány akadályozza, hogy teljes körű vizsgálat tárja fel az egy évvel ezelőtti puccskísérlet történéseit - jelentette ki vasárnap a legnagyobb ellenzéki párt, a kemalista Köztársasági Néppárt szóvivője.
Bülent Tezcan kifejtette, hogy a kormány a puccskísérlet első évfordulóján tartott megemlékezéseket arra használja fel, hogy "meghamisítsa a történelmet".
A török vezetés az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen hitszónokot és Hizmet (Szolgálat) nevű mozgalmát kiáltotta ki a hamvába holt hatalomátvételi kísérlet fő felelősének. Gülen tagadja, hogy bármi köze lett volna a történtekhez.
Tezcan szerint a kormányzat akadályozza annak a feltárását, hogy Gülen szervezete miképpen terjesztette ki állítólagos hatalmát a török államapparátusban, s ennek az akadályozásnak a célja a puccskísérlet "politikai oldalának" elkendőzése, és a jelenlegi kormány fedezése.
"A tényeknek a 250 vértanú emlékére tekintettel napvilágot kell látniuk" - húzta alá Bülent Tezcan az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozva.
Recep Tayyip Erdogan államfő hajnalban, a történtekre emlékezve erőteljes megtorlást ígért "Törökország ellenségeinek", beleértve Gülen "hálózatát", a FETÖ-t és Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű terrorszervezetet.
"Tudjuk, kik állnak a FETÖ, a PKK és a többiek mögött" - húzta alá Erdogan. "Nem győzhetjük le a királyt, a királynőt és a sejkeket, ha nem verjük le a gyalogokat, a lovakat és a bástyákat. Elsőként ezeknek az árulóknak a fejét fogjuk letépni" - húzta alá Erdogan, megismételve, hogy támogatja a 2004-ben eltörölt halálbüntetés visszaállítását.
Kemal Kilicdaroglu, a Köztársasági Néppárt vezetője azt követelte, hogy vonják felelősségre azokat, akik lehetővé tették, hogy a puccsisták beszivárogjanak "az állam legérzékenyebb pozícióiba".
"Megsemmisítették az igazságot" - húzta alá az ellenzéki politikus, bírálva a kormányt, amiért az "állandósított" szükségállapot révén rendeleti úton kormányoz, s egyúttal a demokrácia megerősítésére szólított fel.
Az egy évvel ezelőtti puccskísérletet követően a török kormány átfogó tisztogatásba kezdett az államapparátusban, aminek következtében eddig több mint 50 ezer embert börtönöztek be, és csaknem 150 ezren veszítették el állásukat.