Recep Tayyip Erdoğan vasárnap közölte, hogy a török hadsereg bevonul Északkelet-Szíriába, az Eufrátesztől keletre eső területre, amelyet a Kurd Népvédelmi Egységek (YPG) ellenőriz. Ankara nemzetbiztonsági kockázatként tekint a YPG-re, valamint a Délkelet-Törökországban működő, nemzetközi szinten is terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szövetségesének tartják a Népvédelmi Egységeket.
Erdoğan úgy fogalmazott, hogy
„egy pontig türelmesek vagyunk, ám az is véges”
hozzátéve, hogy a YPG megsérti a török-szír határt az átlövésekkel.
A török elnök szavainak súlyát azzal igyekezett növelni, hogy elmondása szerint az offenzíva tervéről már Washingtont és Moszkvát is tájékoztatta.
Tényleg bevonulnak?
„Szerintem nem, az elmúlt két évben többször is bejelentette, hogy így tesznek és csapaterősítések is történtek. A hét elején tárgyaltak az amerikaiakkal az északkelet-szíriai helyzetről, Erdoğan ezzel próbálta erősíteni a saját pozícióit”
- mondta lapunk kérdésére Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, a Corvinus Egyetem tanársegédje.
Biztonsági övezet
Abban korábban is egyetértettek a törökök és az amerikaiak, hogy Szíriában egy biztonsági övezetre lenne szükség, arról viszont nem jutottak dűlőre, hogy milyen széles legyen ez a zóna. A török feltételek így nézhetnek ki:
- legalább 30 kilométer széles övezet
- török felügyelettel
- és a YPG kivonulásával a területről
A részletes információknak viszont híján vagyunk:
„Sok konkrétumot még nem tudunk az övezetről, valószínűleg amerikai-török közös ellenőrzés lenne, a manbidzsi roadmap szolgálhat példaként, ezt most a kurdok uralják, viszont abban állapodtak meg, hogy fokozatosan amerikai-török ellenőrzés alá kerül, de ezt eddig nem sikerült végrehajtani.”
- fejtegette a szakértő.
Megállapodás
Szerdán jelentették be, hogy a hét eleji török-amerikai tárgyalások eredményre vezettek, közös műveleti központ létrehozásáról kötöttek egyezséget a biztonsági övezet kialakításával és igazgatásával kapcsolatban.
A központ Törökországban lesz, ennél több részletet ezúttal sem hallhattunk. Hulusi Akar török védelmi miniszter szerint az amerikai álláspont közeledett az övékhez, hangsúlyozta azt is, hogy együtt akarnak működni NATO-szövetségesükkel, de ennek hiányában is eltökéltek akár egyedül megtenni a szerintük szükséges lépéseket a biztonságuk érdekében. Amerikai kollégája, Mark Esper kedden nyilatkozott úgy, hogy elfogadhatatlan lenne bármilyen török beavatkozás Szíria északkeleti részén.
Damaszkusz határozottan elutasítja, az ország szuverenitása és területi egysége elleni "égbekiáltó támadásnak" tekinti Ankara és Washington megállapodását.
Kurdok
Ahogy írtuk, a török kormány gyakorlatilag ellenségként tekint a YPG-re, Washington viszont korábban fegyverekkel látta el a szervezetet, mert úgy gondolták, hogy ez a milícia az egyik leghatékonyabb partnerük az Iszlám Állam elleni harcban.
Szalai Máté szerint ezt a konfliktusos területet továbbra sem sikerült áthidalni a felek között, de arra is felhívta a figyelmünket, hogy ebben a történetben a morális aggályok korlátozottan érvényesülnek, tehát alkalomadtán a kurdok simán elárulhatják az amerikaiakat.
További nehézségeket jelent, hogy az ISIS Szíriában él és virul,
„félő, ha nagyobb konfliktus jönne, milyen hatásai lennének?”
- tette fel a kérdést a kutató.
A Pentagon friss jelentéséből a Washington Post közölt részleteket, ebben az áll, hogy a Daesh Irakban megszilárdította pozícióját, Szíriában pedig újjáéledt.
Az északkelet-szíriai Al-Hol menekülttábort külön kiemelték, a Központi Parancsnokság adatai alapján itt 45 ezer olyan ember él, akinek valamelyik hozzátartozója tagja a szervezetnek, vagy maga támogatja a Daesht.
A Pentagon szerint a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) által elfogott terroristák száma 10 ezerre tehető, őket sebtében kialakított börtönökben tartják. Erősen kérdéses, hogy az SDF-nek megfelelő-e a felkészültsége és felszereltsége arra, hogy hosszabb távon őrizni tudják ezeket a létesítményeket.
Szintén a védelmi minisztérium dokumentumában szerepel, hogy a csapatkivonás az ISIS ellen harcoló erőknek nyújtott támogatás megnyirbálását is jelenti. Glenn Fine, a Pentagon főigazgatója szerint
„éppen olyan időszakban, amikor több kiképzésre és felszerelésre lenne szükségük, hogy válaszolni tudjanak az ISIS újjáéledésére.”
A csapatkivonás jelenleg is zajlik:
„2200 főről indultunk, most körülbelül ezer amerikai katona lehet Szíriában. Trumpék körbejárták Európát, hogy pótolják az amerikaiakat, a franciák és a britek minimális csapatnövelésre nyitottak is. A probléma az, hogy a franciák hivatalosan el sem ismerik, hogy Szíriában vannak, valamint nagyjából plusz 50-100 katonát biztosíthatnak a britekkel együtt, ami a kivonás mértékét nézve nem sok.”