Munkában a közös határellenőrző testület
Döntés született az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex jelenlegi jogkörén túlmutató "integrált határellenőrzés" létrehozásáról.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke elmondta: a Frontex elsődleges feladata az lesz, hogy megvédje az európai közösséget és szavatolja a közbiztonságot. Szerinte azért van szükség humánus és hatékony megoldásra, mert ellenkező esetben a tagállamok
embertelen, nacionalista, nem európai megoldást fognak találni.
Kíváncsian várjuk a humánus, nem nacionalista, európai megoldás eredményét.
A közös határellenőrző testületnek a jövőben joga lesz ahhoz, hogy kezdeményezze és végrehajtsa a kitoloncoltak hazajuttatását és "proaktívabb módon" vegyen részt a határok védelmében - bármit is jelentsen ez. A tagállamok több száz fővel erősítik majd meg a szervezet állományát.
Törökországban tartanák a migránsokat
Az Európai Tanács elnöke az Európai Bizottság által Törökországgal tető alá hozott megállapodás-tervezetet is megemlítette. Mint mondta: az erőfeszítések mindvégig arra irányultak, hogy a Törökországon keresztül érkező migrációs folyamot meg lehessen állítani. Ebből a szempontból jelentős lépésnek nevezte a kialakulóban lévő egyezséget. Megismételte ugyanakkor, hogy az Ankarával kötendő megállapodásnak akkor van értelme, ha hatékonyan megállítja a beáramlást.
"Az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfői hárommilliárd eurós nagyságrendű támogatást fontolgatnak Törökország számára, ezzel segítve Ankarát abban a törekvésében, hogy megelőzze a szíriai menekültek Európába vándorlását" - erről már Angela Merkel számolt be a találkozót követően, igaz, a támogatás pontos összegéről nem született döntés.
Orbán Viktor a megállapodással kapcsolatban elmondta: még szükségesek tárgyalások, de a felhatalmazást megadták, az irányokat kijelölték – mondta.
Orbán ugyanakkor úgy látja, a tanácskozás másik fele sikertelen, mert nem tudni, mikor lesz valami ebből a tervből, és addig le kellett volna zárni a görög–török határt. Közölte: ezt nem tudták elérni,
„továbbra sincs meg a szükséges erő, elszántság és politikai akarat, hogy a saját határainak megvédésére képtelen Görögországtól átvegyük teljesen vagy részlegesen a határvédelem felelősségét”.
A találkozót lezáró dokumentum szerint a vezetők tavasszal ülnek össze majd újra, hogy kiértékeljék, milyen előrelépés történt a Törökországgal szembeni vízumkényszer feloldásában és a visszatoloncolási eljárások lefektetésében.
Elosztás: trükközni próbáltak a németek
Orbán Viktor arra is kitért, hogy az ülésen volt egy pillanat, amikor „hirtelen fölélénkült a 28 miniszterelnök”, amikor az állandó áthelyezési mechanizmusról volt szó.
Uniós források szerint Németország feszültséget okozott az állam- és kormányfők találkozóján azzal, hogy megpróbálta a zárónyilatkozatba illeszteni az Európai Bizottságnak a menekültek elosztásával kapcsolatos javaslatát. Korábban viszont már megállapodtak arról, hogy ezzel a témával a nyilatkozat nem foglalkozik.
Az Európai Bizottság az állandó migránsszétosztási mechanizmusra vonatkozó előterjesztését – amely egy indítvány, hogy jogszabály legyen majd belőle – Orbán már megküldte a nemzeti parlamenteknek, vagyis a magyar parlament foglalkozik ezzel és tárgyalni is fogja. A magyar kormányfő közölte: a kérdés csak az volt, hogy most a zárónyilatkozatban milyen hangsúllyal utaljanak erre a bizottsági kezdeményezésre, és ami benne van a dokumentumban, az
„elfogadható Magyarország számára”.
Robert Fico tájékoztatása szerint egyes országok és a visegrádi négyek között bizonyos „retorikai nézeteltérésre” került sor. Egyúttal megjegyezte, hogy Spanyolország is ellenzi a menekültek elosztásának tartós mechanizmusát.
„Egyesítettük erőinket – nagyon kellemetlen volt, akárcsak a kötelező kvóták kapcsán –, és sikerült ezt leállítanunk. Nyilvánvaló, hogy azok az országok, amelyek üdvözölnék a menekültek elosztásának tartós rendszerét, tudatosítják, hogy nagy konfliktusra kerül sor, ha megkísérlik átültetni a mechanizmust”
– szögezte le Fico.
Fico elmondta, hogy Szlovákia csatlakozott 40 ezer menekült önkéntes alapon történő elosztását indítványozó javaslathoz, közülük 100 személyt fogad be. A kötelező kvótákat és a 120 ezer ember elosztását azonban továbbra is elutasítja. Hasonló álláspontra helyezkedett Csehország, Magyarország és Románia is. Ennek ellenére ezt az elosztást többségi szavazással jóváhagyták az uniós belügyminiszterek tanácsán. Szlovákia a szavazás módja miatt a luxemburgi bírósághoz fordult jogorvoslatért.
A csúcsértekezlet után Werner Faymann osztrák kancellár is védelmébe vette a menekültek elosztásának tartós rendszerét célzó javaslatot. Megerősítette azt is, hogy a visegrádi csoport országai nem támogatják ezt az elképzelést.
Merkel egy kérdésre válaszolva megemlítette, hogy nem teljesen érti a kelet-európai országok álláspontját, amely szerint az unió nem kezeli jól a válságot.