A héten Dúró Dóra mutatta be Fejér megye 1. számú választókerületének jobbikos országgyűlési képviselőjelöltjét, Tóth Nóra Tímeát.
A képviselő szerint a jelölt indulásának szimbolikus jelentése van: jelzi a Jobbik fiatalok és nők melletti elkötelezettségét is.
"Az ellenzéki párt javítana a nők társadalmi helyzetén és az apák családban való szerepvállalását is szeretné erősíteni"
- emelte ki a háromgyermekes édesanya, aki a politikában szeretné megmutatni: egy nő is érhet el vezető pozíciót, akár család mellett is.
Dúró Dóra fontosnak tartja, hogy a fiatalok is beleszóljanak a politikába, és ha fiatal vezetők kerülnek be a döntéshozatalba, akkor talán ezt a korcsoportot is érdekeltté tudják tenni a közügyekben.
Tóth Nóra Tímea programjában kiemelten szerepel a körzet központjának, Székesfehérvár közlekedésének fejlesztése és a parkolóhelyek számának növelése, valamint olyan programok indítása, amivel a fiatalokat arra ösztönöznék, hogy ne hagyják el a megyeszékhelyet.
"Szeretném, ha a fiatalok itt, Székesfehérváron találnák meg a boldogulást és nem Budapesten vagy Londonban"
- fejtette ki véleményét a jelölt, aki úgy véli. ezt a párt bérlakásépítési programjával és tisztességes bérezéssel lehetne elérni. Szerkesztőségünk is felkereste a fiatal jelöltet egy rövid interjú erejéig.
Említett a bemutatkozóban néhány problémát, ami a választókerület legnagyobb települését, Székesfehérvárt érinti. Milyen nehézségekkel kell még a városnak megküzdenie?
Székesfehérvár az elmúlt években sokat fejlődött, szépült, de vannak a városnak olyan gyermekbetegségei, amiket a mai napig sem sikerült kinőnie. Ilyen például a közlekedés, parkolás, tömegközlekedés kérdése. Parkolóhely alig van, azok is fizetősek. A helyijáratos buszok ritkán járnak, hiányzik az összehangoltság, arról nem is beszélve, hogy a járművek korszerűtlenek.
Annak ellenére, hogy Szent István városa leírhatatlan történelmi jelentőséggel bír, kihasználatlanok az ebben rejlő lehetőségek. Az ember a városban járva lépten-nyomon olyan házakba, szobrokba, műemlékekbe botlik, melyekre méltán lehetne büszke, ha tudná, éppen mi mellett sétál el. A belváros adottságainak köszönhetően virágzó kulturális és turisztikai célpont lehetne a város. Erre mindenképpen nagyobb hangsúlyt kellene fektetni.
Az egészségügy itt is azonnali reformokat kíván. Tavaly nyáron beáztak a frissen felújított műtők a kórházban, 15 napot kell várni egy vérvételre és tartósan betöltetlen gyermekorvosi praxisok várják az orvosokat.
Manapság nem jellemző, hogy a fiatalok részt vegyenek a közéletben. A nőkre még inkább igaz. Ön hogy csöppent bele a politikába?
Már kamaszként elkezdtem érdeklődni a közélet iránt. Hamar megfogalmazódott bennem, hogy nem ilyen országban szeretnék élni. Görcsösen teljesíteni akaró gimnazistákat láttam magam körül és szülőket, akik éjt nappallá téve dolgoztak, hogy ne veszítsék el a munkájukat. Mindenki stresszben élt a környezetemben, ki ezért, ki azért.
Érettségi után pedig egyre több barátomtól kellett elbúcsúznom, mert úgy döntöttek, külföldre költöztek.
"És nem, nem kalandvágyból, hanem azért, mert itthon szinte lehetetlen elkezdeni az önálló életet."
Mára ott tartunk, hogy nemcsak a huszonéves barátaimtól kell elköszönnöm, hanem egész családoktól. Eldöntöttem, hogy tenni szeretnék azért, hogy a jelenlegi fullasztó légkör és kilátástalanság megszűnjön.
Nem tart az elfajult politikai kultúrától, a nőket degradáló megjegyzésektől? Vagy Orbán Viktort idézve, bírni fogja a stresszt, ami egy ilyen pozícióval jár?
Sokat gondolkodtam rajta, mielőtt elfogadtam a felkést, hogyan fognak viszonyulni hozzám akár a választók, akár az ellenfelek. Ahogy teltek a napok, egyre inkább azt éreztem, inkább előny a korom, mint hátrány. Hiszen a fiataloké a jövő, ők vihetik előre az országot.
Orbán Viktor felvetésére csak annyit tudok mondani, hogy 16 évet húztam le eddig a magyar oktatási rendszerben, így mint bármely kortársam, én is megtanultam kezelni a mindennapos stresszt.
Mit gondol, ahogy Dúró Dóra is említette, az Ön személye ösztönözheti a fiatalokat, hogy aktívabbak legyenek a választásokon?
Megértem azokat a fiatalokat, akiktől távol áll a politika.
"Öltönyös, pocakos urak dobálóznak fennkölt szavakkal."
A generációs különbségek miatt sok politikus elképzelni sem tudja, milyen problémákkal kell szembenéznie egy nála 10-20-30 évvel fiatalabbaknak. Remélem, ha látják, hogy egy vagyok közülük, aki nem csak a tévéképernyőről beszél vissza, hanem elérhető számukra, ugyanazzal a gondokkal küzd, mint ők, akkor úgy érzik valódi képviseletük lehetek.
Szeretném, ha megértenék, hogy most a saját és a gyermekeik jövőjéről dönthetnek, kezükbe vehetik a sorsukat és nem csak elszenvedői lehetnek a folyamatoknak.