Az mno.hu közölt egy összeállítást az Orbán-kormány furcsa támogatási politikájáról, amelyben kiemelte az Audi gyár tavalyi állami támogatását. Mint ismert, a kabinet 2015-ben 6 milliárd forinttal támogatta az Audi győri motorgyárának újabb 32 milliárd forintos fejlesztését.
Hatmilliárd osztva háromszáznyolcvannal
Emlékezetes Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2015 októberében tett győri bejelentése:
az Audi motorgyárának fejlesztése azt eredményezi, hogy minden eddiginél környezetkímélőbb és alacsonyabb fogyasztású motorokat gyártanak, a beruházással 380 új munkahely jön létre a győri motorgyárban.
A tárcavezető elmondta azt is, hogy
a magyar autóipar évek óta tartó kirobbanó formája bizonyítja, Magyarország 2010 óta helyes stratégiát folytat azért, hogy az országot Európa termelési központjává tegye.
Összeszerelő-üzem
Jellemző módon hazánkban inkább az élőmunkára fókuszálnak a németországi központú multinacionális üzemek, amit meg is tehetnek, hiszen
a magyar munkaerő ötödével olcsóbb, mint a német, s bár szakmailag értékes, de érdekképviselettel nem rendelkezik.
Igaz, anyagi, vagy erkölcsi támogatást a kormányzat részéről sem kapnak a magyar munkavállalók.
Ami abban az esetben talán meglepő is lenne, ha hinnénk annak a kormányzati kommunikációnak, amely a magyar függetlenedési folyamatokról zeng ódákat.
Felügyelet alatt
Már régóta „jó irányba” mennek a dolgok
"A német ipar Magyarország szövetségese, mert nem a piacunkat akarja megszerezni, hanem szüksége van a munkánkra. Mi magyarok gyarmatosítóknak tekintettük azokat, akiknek csak a piacunk kellett, és mindig szövetségesnek tekintettük azokat, akiknek szükségük volt a munkánkra is"
- magyarázta még 2012-ben Orbán Viktor miniszterelnök Kecskeméten, a Knorr-Bremse haszongépjármű üzletágának beruházását bejelentő rendezvényen, hogy a német multi Széchenyi Terv keretében 1,2 milliárd forint összegű támogatást kapott a kormánytól. Az új gyár egyébként 110 munkahelyet teremtett.
A német ipar hazai politikai támogatása olyannyira átesett a ló túlsó oldalára, hogy ennek okán még az Egyesült Államokkal megkötésre váró szabadkereskedelmi egyezményt (TTIP) is elfogadná az Orbán-kormány. Ahogy az elhangzott a parlamenti vitanapon:
"a megállapodásnak jelentős befolyása lesz a német piacra, márpedig ami ott történik, az élet-halál kérdése Magyarország számára".
S hogy kiknek élet-halál kérdése dolgoztatni a magyarokat?
Ahhoz, hogy az Orbán-kormány egyáltalán képes legyen felmutatni gazdasági bővülést, bizony mélyen a zsebébe kellett nyúlnia. Az adókedvezmények mellett milliárdos támogatásokra is számíthatnak hazánkban a "szövetséges" multik.
A VW-konszern beszállítója, a Bosch hazai leánya: tavaly 1,4 milliárdos támogatásból részesült, illetve a következő öt évre elosztva 5,37 milliárd forint kutatás-fejlesztési támogatást is jóváhagytak neki.
A Continental Hungária Kft. 1,05 milliárd forintos készpénztámogatást nyert el novemberben.
A francia Le Bélier ajkai beruházása 507 milliós támogatást kapott.
A nagyok között egyedüli magyarként, a békéscsabai székhelyű Csaba Metál Zrt.-nek pedig 1,3 milliárd forint jutott.
A forgóajtó-jelenség
Korábban írtunk arról, hogy az izraeli központú Teva nemcsak Horvátországban van jelen közvetlenül a politika legfelső körében, hanem az Orbán-kormányban is fontos szerepet kapott.
Természetesen nemcsak a gyógyszeripari-, biotechnológiai lobbi képviselteti magát a Nemzeti Együttműködés Rendszerében, hanem a német autóipar is. Ugyanis a feljebb már hivatkozott Knorr-Bremse magyarországi leányvállalatának ügyvezető-igazgatóját, Lepsényi Istvánt igazolta át 2015-ben a Fidesz-kormány a Nemzetgazdasági Minisztériumba, gazdaságszabályozásért felelős államtitkárnak.
Balra a német autóipar, jobbra pedig a magyar állam képviselője (fotó: Szigetváry Zsolt - MTI)
Ennyit a szabadságharcról...