Az arany mesterei
A kurgánokat sokszor tumulusnak nevezi a szakirodalom, ilyenek százát hagyták hátra a trákok, akik a Balkán-félszigetet népesítették be a Kr. e. 2. évezredtől egészen a Kr. u. 3. századig. Sajnos e magas műveltségű nép után nem maradt hátra saját írásos emlék, ezért főleg a görögök és rómaiak feljegyzéseiből ismerjük őket, illetve a 20. század második felétől kezdve megcsodálhatjuk a kurgánsírokban hátrahagyott tárgyakat. Európa keleti felének lakói mesterei voltak a fémmegmunkálásnak, kiváló ötvösök és művészek voltak egyszerre. Eredetükről megoszlanak a vélemények, hivatalosan indoeurópainak tartják őket, de vannak olyan elméletek is, miszerint a trákok a szkíták egyik rokonnépe volt. Sok trák került be a görög mitológiába, a leghíresebb közülük Orpheusz volt, aki csodálatos zenéjével mindenkit megbabonázott. Hosszú ideig uralták a Balkán nagy részét, igaz, ők is római uralom alá kerültek. A Kr. u. 3. századtól a gótok, majd szkíták és hunok lepték el területeiket.
Régészeti kincsek
A trákokat hosszú ideig csak a történeti forrásból ismerhettük meg. Az első különleges kurgánsírra csak 1944-ben bukkantak rá először régészek, akik akkor döbbentek rá, hogy milyen kincsek rejtőzhetnek az országban. A szakemberek úgy vélik, hogy több mint 15.000 ilyen sír található az ország területén, sőt van egy „Királyok völgye” is a mai Kazanlak város közelében, ahová a királyokat és a magas rangú tisztviselőket temették. Ezek közül 300-at tártak fel és 35-ben találtak gazdag temetkezést. Nagyon sokat az ókori sírrablók kifosztottak. A trák királysírok Kazanlak mellett 1979 óta nemzetközi védelem alá kerültek és elnyerték az UNESCO Világörökség része kitüntető címet. Jelenleg a kurgánsírok felújítás alatt vannak, hogy a freskókat és a belteret felújítsák.