Bravúros életpálya
Trefort Ágoston a felvidéki Zemplén vármegyei Homonnán született, sebészorvos apját az 1831-es kolerajárványban vesztette el. A pesti egyetemen jogot végzett, ezután Eperjesen, a kerületi táblánál lett jurátus. A latin, a német és a szlovák mellett ekkor már angolul, olaszul és franciául is kiválóan beszélő fiatalember egy európai körút után letette az ügyvédi vizsgát, majd a budai udvari kamaránál gyakornokoskodott.
Az ő javaslatára jött létre 1839-ben a magyar képzőművészet ápolása céljából a Műegylet, amelynek első elnöke lett.
Az 1830-as évek végén kilépett az állami hivatalból, érdeklődése a politika, a tudomány és az irodalom felé fordult.
Történeti vonatkozású cikkei, komoly közgazdasági tanulmányai elismerésként 1841-ben, mindössze 24 évesen a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.
Az 1848-as pesti forradalom másnapján, március 16-án a Helytartótanács ideiglenes sajtórendészeti osztályára nevezték ki, s tiszti rangot kapott a pesti nemzetőrségben. A Batthyány Lajos vezette első felelős magyar kormányban a Klauzál Gábor vezette földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium államtitkáraként dolgozott.
Amikor 1848. szeptember 28-án a pest-budai hajóhídon a feldühödött tömeg felkoncolta a törvénytelenül Magyarország katonai parancsnokává és ideiglenes nádorává kinevezett Lamberg Ferenc altábornagyot, Trefort Bécsbe, majd Münchenbe emigrált.
Csak 1850 végén tért haza, s Békés megyében kezdett gazdálkodni.
A politikai klíma enyhültével 1860-ban rövid időre Békés vármegye első alispánja lett, 1861-ben képviselőként volt jelen az országgyűlésben.
Eötvös József halála után, 1872-ben másodszori felkérésre elvállalta a vallás- és közoktatásügyi miniszteri tárcát a Lónyay-kormányban, munkáját folytatta a Szlávy-, Bittó-, Wenckheim- és Tisza-kormányokban is egészen 1888-ban bekövetkezett haláláig. Érdemei jutalmazásaként valóságos belső titkos tanácsos és a Vaskorona-rend I. osztályú lovagja lett.
Elévülhetetlen érdemek
Miniszterként arra törekedett, hogy a közoktatást összhangba hozza a társadalom szükségleteivel, előnyben részesítette azokat az iskolatípusokat, amelyek nem a humán pályákra, hanem az iparra, a mezőgazdaságra és a kereskedelemre készítettek fel. Minisztersége alatt lett a Politechnikumból Műegyetem, és nyílt meg az ország második egyeteme Kolozsvárott. Ekkor készültek el a Műegyetem Múzeum körúti épületei, az Egyetemi Könyvtár, az Orvostudományi Kar és az Üllői út mentén a "klinikai negyed" épületei.
Trefort rendkívüli jelentőséget tulajdonított az orvostudománynak, az orvosképzésnek és a közegészségügynek. Növelte a tanszékek számát, új tanulmányi és vizsgarendet, fegyelmi szabályzatot vezetett be, egységesítve az egyetemek szervezetét.
Megújította a tanárképzés rendszerét is, egységesítve a gimnáziumi és a reáliskolai tanárok képzését. Rendeletekben szabályozta a polgári iskolák, a középiskolák és a szakiskolák közötti átmenetet, a kereskedelmi iskolák szervezését, javasolta az ipartanuló-iskolák és a központi ipartanoda felállítását. Az ő hivatali ideje alatt jött létre az első lányközépiskola és a polgári iskolai tanítónőképző intézet. Az 1879. évi XVIII. törvénnyel bevezettette a magyar nyelv kötelező jellegű oktatását a nem magyar tannyelvű elemi népiskolában.
Jelentős érdemeket szerzett a magyar műemlékvédelemben, miniszterségére esik többek között a budavári Mátyás-templom, a kassai Szent Erzsébet-dóm, a bártfai Szent Egyed-templom, a jáki apátság, a pécsi székesegyház, az erdélyi vajdahunyadi vár, a visegrádi Salamon-torony helyreállítása. Nevéhez fűződik a Zeneakadémia és az első festészeti mesteriskola megalapítása, az Iparművészeti Múzeum, valamint a Technológiai Iparmúzeum (a mai TÜV-SÜD KERMI Minőségellenőrző elődje) megszületése.
Trefort Ágoston 1867-ben az MTA rendes tagja lett, 1874-től igazgatói tisztet töltött be az Akadémián belül, 1885 és 1888 között az MTA elnöke volt.
A magyar oktatás- és művelődéspolitika nagy alakja 1888. augusztus 22-én, életének hetvenkettedik évében hunyt el Budapesten, sírja a Fiumei úti Nemzeti sírkertben található. Emlékét utca őrzi Budapesten, ahol az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziuma működik, illetve szobra is áll az egyetem.