Az Antall József Tudásközpont szervezésében tegnap került sor a How the White House Was Won – A Fehér Ház meghódítása című panelbeszélgetésre, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A résztvevők elsősorban a leendő elnök várható külpolitikájáról, gazdasági és biztonságpolitikai elképzeléseiről, valamint karakteréről értekeztek.
A hamarosan felálló Trump-adminisztrációt J. D. Gordon kül- és nemzetbiztonsági tanácsadó, a liberálisabb politikai irányzatot Elizabeth Wahl újságíró, míg a magyar kormányt Németh Zsolt államtitkár, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke képviselte.
Abban többé-kevésbé mindenki egyetértett, hogy Trump győzelme hatalmas meglepetés volt, és a személyeskedő kampány után szükség van az amerikai társadalom újraegyesítésére.
Éles nyelvvel nyal a magyar kormány
Németh Zsolt borzalmas, néhol kisilabizálhatatlan angolsággal próbált lavírozni a kritikus hangvétel és az új amerikai kormányzat felé tett gesztusok között. Örömét fejezte ki, hogy immár Amerikába is megérkezett a "tusványosi-gyors", amivel Orbán Viktor Bálványosi Nyári Szabadegyetemen elmondott "illiberális-beszédére" utalt, és párhuzamot sejtetett a két vezető között.
Amerika-kritikából sem volt hiány: Németh keményen bírálta a Bush-féle demokrácia-exportot és az iraki háborút, valamint az Obama-adminisztrációt, amiért rosszkor avatkozott be, illetve maradt tétlen bizonyos konfliktusok kapcsán, hiányolva kissé a szuperhatalom világcsendőri szerepének következetességét.
Szerinte az amerikai külpolitika okolható a szíriai és az ukrán konfliktusokért, a magyar kormánynak pedig nincs szüksége arra, hogy az amerikaiak beleszóljanak, hogyan legyünk jó demokraták és jó szövetségesek, ahogy azt eddig tették.
Úgy vélte: Ukrajnában egyedül a minszki megállapodás, egy tényleges tűzszünet és egy kelet-ukrajnai autonómia hozhatja el a konfliktus végét. Kínosan ügyelt arra, hogy egy esetleges kárpátaljai autonómia lehetősége ne kerüljön szóba, helyette keleti szomszédunk euro-atlanti integrálásának fontosságát hangoztatta, ami ugyanakkor szerinte most nem időszerű. Hozzátette: a nyugat ugyanúgy hitegette, majd cserben hagyta az ukrán embereket, ahogy 1956-ban a magyarságot.
Szíria kapcsán orosz-amerikai politikai megállapodást tartana fontosnak, és nem a mostani, káros versengést.
Node milyen arc "a Donald"?
"Azt kapjuk, amit látunk"
- foglalta össze röviden Donald Trump karakterét J. D. Gordon. A biztonságpolitikai szakértő szerint a leendő elnök:
"Őszinte, hiteles ember, ami a szívén, az a száján. Ez néha gyengeség is lehet, hiszen ezzel meg is bántott sok embert, (...) de egy olyan fickó, akivel az amerikaiak tudnak azonosulni, és aki mögött nem állnak lobbiérdekek."
Meglátása szerint Trump győzelme a végletekig erőltetett, abszurd balliberális "identitás-politizálásra", valamint a fehér munkásosztály elhanyagolására adott társadalmi reakció volt.
Gordon röviden méltatta Orbán Viktort, és az amerikai-magyar kapcsolatok javulását ígérte.
Az iszlám megfékezése a stabilitás záloga
A tanácsadó Trump biztonságpolitikájával kapcsolatban két dolgot emelt ki:
- a radikális iszlámmal szembeni fellépést, valamint
- a szövetséges NATO-országok nagyobb önállósítását.
Az első ponttal kapcsolatban leszögezte: Trump jelenleg a "szigorú elbírálás" álláspontján van, ami annyit jelent, hogy a radikális iszlám problémával küzdő országokból ellehetetlenítenék az Egyesült Államokba történő beutazást és vízumigénylést. Utalt arra, hogy egy Trump-kormányzat alatt a közelmúlt amerikai terrortámadásait elkövetők be sem léphettek volna az ország területére.
"A lényeg, hogy megállítsuk az ideológiát, különben lehetetlen lesz megállapítani, ki jelenthet veszélyt. (...) Ez pedig a radikális iszlám, ami a szunni oldalról Mekkából, a siíta oldalról pedig Teheránból érkezik"
- összegezte az iszlám fundamentalizmussal szembeni amerikai álláspontot a szakember. A szunnita vonal kapcsán rögtön föl is merült a kérdés: hogy lehet majd rábírni Szaúd-Arábiát, Amerika egyik fő közel-keleti szövetségesét, hogy álljon el a szélsőséges vahabizmus finanszírozásától és terjesztésétől?
"Nagyon nehéz lesz. (...) Nyomást kell gyakorolnunk a szaúdiakra, hogy megértsék: a világ nem fogja jó szemmel nézni, hogy a '70-es évek óta több száz milliárd dollárral támogatják a vahabizmus 'exportját', ami a politikai iszlám erőszakos változata"
- válaszolta J. D. Gordon, aki Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnököt is méltatta, amiért igyekszik háttérbe szorítani a vallási szélsőségeseket, például a Muzulmán Testvériséget. A szakértő szerint Amerikának több hozzá hasonló muszlim vezetőt kellene támogatnia a rend fenntartásának érdekében. Ugyanakkor hozzátette:
"A demokrácia nem exportálható, mint holmi nyersanyag."
Amerika nem állná tovább a NATO cehjét
Szíriáról és Ukrajnáról szólva a tanácsadó elmondta, hogy Trump szerint Európának sokkal nagyobb szerepet kellene vállalni a konfliktusokban:
"Ha valaki fel akarja fegyverezni az ukránokat, azok az európaiak legyenek, ne Amerika. Ukrajna Oroszország és Európa számára létfontosságú, az Egyesült Államok számára nem annyira. Trump felismerte: az országunk 20 ezer milliárdos adóssággal küzd, és mi csupán a 28 NATO-tagállam egyike vagyunk, akik közül mindössze 5 fizeti a 2 százalékos hozzájárulást."
Németh Zsolt erre reagálva nem győzte hangsúlyozni: Magyarország az eredetileg tervezett 2026-os határidő előtt a GDP előírt 2 százalékát fogja védelmi kiadásokra fordítani.
Gordon szavai szerint Trump ugyanakkor belátja, hogy Oroszország reális veszélyt jelent a Baltikumra és azzal is tisztában van, hogy Putyin csak az erő nyelvén ért, épp ezért akarja újból "naggyá tenni" Amerikát. De azt is megjegyezte: jobb együttműködésre van szükség az oroszokkal, a NATO számára pedig jelenleg a radikális iszlám és egy esetleges atomfegyverrel rendelkező Irán jelenti a nagyobb kihívást.
TTP, TTIP, NAFTA - Mi lesz a kereskedelmi megállapodásokkal?
A biztonságpolitikai szakértő szerint Trump biztosan felmondja majd a Csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezményt (TPP), az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt (NAFTA) pedig újra akarja tárgyalni.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi egyezményről (TTIP) azonban úgy nyilatkozott: ha most egy kicsit le is lassulnak a tárgyalások, ő nem gondolja, hogy a terv a kukában köt majd ki, de csak jóval később várható, hogy ismét napirendre kerül.
Ki az a J. D. Gordon?
J. D. Gordon a Pentagon egykori szóvivője, tisztségét Donald Rumsfeld és Robert Gates védelmi minisztersége idején töltötte be 2005 és 2009 között. A Védelmi Minisztériumtól távozva republikánus elnökjelöltek vezető kül- és nemzetbiztonsági tanácsadója volt, így Mike Huckabee és Herman Cain kampányait segítette, 2015 óta pedig a nemrég amerikai elnökké választott Donald Trump nemzetbiztonsági igazgatójaként szolgál.