Az Európai Unió (EU) és az Egyesült Államok (TTIP), illetve az EU és Kanada (CETA) közti egyezmény ratifikálása ellen tüntettek civilszervezetek szombaton Budapesten, Szegeden, Nyíregyházán és Pécsett.
Az Alfahíren többször olvashattak arról, hogy a két trójainak nevezett egyezménynek milyen tragikus következményei lesznek nemcsak hazánkra, de egész Európára nézve. A helyzetet csak tovább súlyosbítja az a tény, hogy egyre több jel mutat arra, hogy a Fidesz-kormány – a Bencsik János képviselő és Kövér László házelnök által megtestesített belső ellenzék figyelmeztetéseire fittyet hányva – kész lesz aláírni a szerződéseket.
Sőt a hazánkban zajló földmutyi felett őrködő/szemet-hunyó Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter már a feltételekről tárgyalt Colleen Bell nagykövettel.
Európa feláldozása
A szervező Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) által kiadott közleményben idézik Fidrich Róbertet, az MTVSZ programvezetőjét, aki a demonstráción elmondta:
ez a két trójai egyezmény veszélybe sodorhatja mindazokat a vívmányokat, amelyeket környezetvédelem, élelmiszer-biztonság és szociális téren az elmúlt évtizedekben elértünk, többek között hazánk génmódosítás-mentességét is. Ezért továbbra is azt szorgalmazzuk, hogy a döntéshozók a lakosság érdekeinek figyelembevételével utasítsák el az EU és Kanada közötti megállapodás ratifikálását, valamint az EU-Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi tárgyalások folytatását!
Mi tette eddig képessé Európát a védekezésre? - tette fel a kérdést az eseményen Lányi András, majd rögtön meg is válaszolta azt: A kulturális sokféleség és a népek önrendelkezése, két sajátosan európai eszme. Most mindkettőt feláldoznák a multik érdekében. Szabad kereskedelemnek nevezik a közszabadság korlátozását, egységes szabályozásnak a lemondást a politikai önrendelkezésről. A befektetők védelméről beszélnek, amikor a civil társadalmat megfosztják az önvédelem törvényes eszközeitől – figyelmeztetett a szociológus.
A greenprofit.hu arra is felhívta a figyelmet, hogy mind Németországban, mind pedig Ausztriában a hatóságok – legalábbis a szervezők állítása szerint, hamis adatokat közöltek a tüntetésen résztvevők számáról. Például Münchenben a rendőrség szerint 3000-en, a szervezők szerint 15 ezren vettek részt a megmozduláson; míg Bécsben a rendőrök szerint 6000-en tiltakoztak, ugyanez a szám a civilek szerint 15 ezer.
Hol a magyar érdek?
Februárban az LMP kezdeményezésére és a Jobbik támogatásával parlamenti vitanapot tartottak, melynek a célja az volt, hogy kiderüljön, hogy milyen előnyöket remél a kormány a szabadkereskedelmi egyezmény (esetleges) elfogadásától.
Szijjártó Péter külgazdasági miniszter már akkor megígérte azt a nyilvánvaló képtelenséget, hogy csak a magyar érdekeknek megfelelő megállapodást javasol majd parlamenti jóváhagyásra.
A kormány elképzelését egyébként egy nemzetközi konferencián Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára fejtette ki teljes egészében.
Kiemelte:
a TTIP megállapodás fő célja az áruk, a szolgáltatások és a közbeszerzések piacra jutásának javítása, a kereskedelmet és a beruházásokat érintő szabályozási akadályok mérséklése, valamint a felek szabályalkotási együttműködésének és a szabályok közötti koherencia erősítése.
Az MTI tudósításából kiderül: az államtitkár szerint az Egyesült Államok és az EU két egyenlő súlyú tárgyalópartner. Mikola István a magyar érdekekről szólva aláhúzta:
Magyarország a kezdetektől nyitottan, támogatóan viszonyul a tárgyalásokhoz, és a cél egy kiegyensúlyozott megállapodás elérése.
Megfejthetetlen, hogy miből gondolja egyetlen európai/magyar felelős politikus is azt, hogy az unió egy súlycsoportban van az Egyesült Államok mamutcégeivel, gazdasági erejével. Ha az akadályokat lebontjuk, nem nehéz elképzelni, hogy kinek az akarata érvényesülhet majd.
Maradva a kormánynál, egyben visszatérve Fazekashoz; a szabadkereskedelmi megállapodás is szóba került a tárcavezető és az amerikai nagykövet közötti pénteki megbeszélésen. A felek a megállapodást összességében pozitívan értékelték, a miniszter azonban a magyar aggodalmaknak is hangot adott, különösen GMO-témában, egyúttal tájékoztatta Colleen Bellt a magyar borok és hungarikumok Egyesült Államokban tervezett promóciójáról is – írta a minisztérium sajtóosztálya.
Köszi a harcos kiállást! De legalább tudjuk: jó kezekben az ország.
A mechanizmus
Miközben az aláírással kockáztatjuk az élelmiszer-biztonságot, a környezeti értékeinket, a szociális/munkajogi vívmányainkat, a magyar gazdaság szereplőit, a legnagyobb kihívást mégis a vállalat (beruházó) és az állam közti vitarendezési mechanizmus (ISDS) jelenti.
Ez a pont, ami lehetőséget biztosít arra, hogy a transznacionális cégek egyszersmind leépítsék a nemzeti szuverenitást, megbénítsák a demokratikusan megválasztott kormányokat.
Egyébiránt, ezért is biggyesztik a TTIP és a CETA elé a trójai jelzőt.
A vitarendezési mechanizmus értelmében, ha egy multi úgy érzi, hogy az Országgyűlés által elfogadott valamelyik jogszabály sérti a pénzügyi érdekeit (azaz korlátozza a kereskedelmi tevékenységét), egyszerűen perbe foghatja Magyarországot egy választott, „független” bíróságon. Ez alapján, például ha hazánk továbbra is ragaszkodik a GMO-mentességhez, annak meg kell fizetnie az árát: kártérítést követelhet tőlünk a Monsanto-vállalat.
De ugyanúgy akadályozhatja a multik kizsákmányoló szándékát egy esetleges béremelés, sőt akár még a híres-hírhedt rezsicsökkentés is, hiszen ezek mind-mind központi döntések.
S nem lehet elégszer hangsúlyozni, ehhez az idilli állapothoz nem is kötelező megegyeznie a brüsszeli döntéshozóknak Washingtonnal, ha előtte ratifikálják a Kanadával megkötött kereskedelmi egyezményt. Ugyanis rengeteg amerikai cégnek működik leányvállalata az északi szomszédban, s ez igaz a Monsantora is.
Egyébként az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény (North American Free Trade Agreement, NAFTA) értelmében Kanadától már több mint 171 millió dollárt pereltek ki amerikai vállalatok kereskedelmi korlátozás címén.