Sem az Egyesült Államokban javában folyó elnökválasztási kampány, sem a menekültválság és a Brexit miatt érzékeny európai politikai helyzet nem kedvez a tárgyalások gyors lezárásának - mondták az MTI által megkérdezett szakértők.
Túl az óceánon
Antalóczy Katalin szerint egyik egyesült államokbeli elnökjelölt, sem a republikánus Donald Trump, sem a demokrata Hillary Clinton "nem lelkesedik" már a megállapodásért. A Budapesti Gazdasági Egyetem tanára felidézte, a tárgyalásokat Barack Obama kezdeményezte, az ő elnökségére tette volna fel a koronát, ha megszületik a megegyezés. Az Egyesült Államok és az Európai Unió közt formálódó szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) kimondott célja volt, hogy növelje Brüsszel-Washington együttműködés versenyképességét a feltörekvő országokkal, elsősorban Kínával és Indiával szemben.Megjegyezte azt is, hogy a tárgyalásokról nincs magyar kormányzati álláspont, mivel a kereskedelempolitika közös az EU-ban: az EU tárgyal és nem a nemzeti kormányok.
Az, hogy a megválasztott kormányok esetlegesen kiadják az Irányítást a kezükből, komoly veszélyekkel járhat.
Szabó Marcel ombudsmanhelyettes, a jövő nemzedékek szószólója hangsúlyozta a tervezett vitarendezési mechanizmusok a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) jogi gondolkodását az európai jogrend fölé emelnék, és ilyen feltételek között az elfogulatlanságnak még a választott bírósági fórumoknál ma általában elérhető szintjét sem lehet remélni.
Úgy vélte, a döntőbírósági szakértők
"néhány száz fős exkluzív klubja"
alapvetően elkötelezett a szabad kereskedelem mellett, emellett az eljárás többféle szereplőjeként is fellépnek: a panaszos ügyvédjeként, a bepanaszolt állam jogi képviselőjeként vagy bíróként is.
Ezekben a döntőbíráskodásokban a magántulajdon joga áll mindenek felett, és ehhez képest alárendelt szerepet játszanak a demokratikus alapjogok - húzta alá aggályait az ombudsmanhelyettes.
Fenntarthatatlan
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a fenntartható fejlődés szempontjából aggályos az interkontinentális kereskedelem ösztönzése, hiszen a távolság növekedésével a kereskedelem egyre nagyobb mértékben terheli a környezetet. Ezt a terhet azonban a jelenlegi gazdasági rend nem fizetteti meg a távolsági kereskedelemből profitáló gazdasági szereplőkkel, hanem a környezetszennyezést elszenvedő jelen és a természeti erőforrások fogyatkozása által sújtott jövő nemzedékekre terheli - vélekedett az ombudsmanhelyettes.
Ez torzítja a gazdaságot, arra ösztönzi annak szereplőit, hogy felelőtlen, fenntarthatatlan gazdasági tevékenységből szerezzenek profitot - tette hozzá Szabó Marcel. Hangsúlyozta, az is torz piachoz vezetne, ha a szigorú környezeti, fogyasztóvédelmi, állatvédelmi szabályok alapján működő európai mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak egy egybenyitott piacon a lazább jogi keretek között tevékenykedő amerikai konkurenciával kellene versenyre kelnie.
Mint ismert, a magyar országgyűlés az őszi ülésszak során fog foglalkozni az EU és Kanada között már lezárt szabadkereskedelemi egyezménnyel (CETA), amelynek az esetleges ratifikálása megnyitná az európai piacok kapuit az észak-amerikai központú multinacionális cégek előtt, csökkentve a demokratikus megválasztott kormányok döntési jogát.
Esélye lesz most az Orbán-kormánynak a korrigálásra, hogy ne hazardírozzon az amerikaiakkal ugyanúgy, ahogy azt teszi a kvótareferendummal. Mindkét vesztes csata után óriási árat fizethetünk.
A kérdés, ki fogja ezért vállalni a felelősséget?