Lakosonként 28 eurót fordított a magyar kormány tűzvédelemre 2017-ben, amiben benne van a tűzoltóság működtetése és az egyenruhások fizetése is. Az Eurostat jelentése szerint ez az egyik legalacsonyabb összeg az uniós tagországok között. A magyarországinál kevesebbet csak Málta (lakosonként 17 eurót), Bulgária (21 eurót), Horvátország, Portugália (22 eurót), Románia és Szlovákia költ a tűzvédelemre.
Az uniós átlag jóval magasabb, 61 euró. A lista élén Luxemburg, Finnország, Hollandia és Svédország van, ezek az országok 100 euró felett költöttek lakosonként tűzvédelmi célokra.
A teljes állami kiadások 0,5%-át fordítja tűzvédelemre, ami az uniós átlag (0,4%) felett van, ugyanakkor ezen a listán a legtöbbet költő Luxemburg is Magyarország mögött van. Itt Bulgária áll az élen (0,8%), a lista legvégén pedig Dánia (0,1%) található, amely lakosonként még így is többet költ a tűzvédelemre, mint a magyar állam.
„Láttam őket 35-40 évesen, mind egy roncs volt": 150 ezer nettót kap egy fiatal tűzoltó | Alfahír
Rendkívül alacsony bérekért végeznek veszélyes és megterhelő munkát a magyar tűzoltók. Ahogy a rendőrségnél, úgy itt is sokan döntenek a leszerelés mellett, miközben egyre nehezebb feladat szinten tartani a távozók utánpótlását. Régen sem a fizetés volt a csábító erő, de legalább a szolgálati nyugdíjjal életben lehetett maradni. Mára ennyi megbecsülés sem maradt.
Magyarországon egyre komolyabb feszültséget okoz a tűzoltók megalázóan alacsony bérezése. Miközben a milliós fizetéssel rendelkező kormánypárti politikusok sikertörténetként adják elő a fizetések emelésére irányuló intézkedéseiket, a magyar tűzoltók átlagbére a Katasztrófavédelem tájékoztatása alapján nettó 180 ezer forint, egy kezdőé pedig 153 ezer.