A tűzszünet szerdán, helyi idő szerint reggel hat órakor (közép-európai idő szerint öt órakor) kell, hogy kezdetét vegye. A felek folytatják tárgyalásaikat más témákban - tették hozzá a források. A lázadók oldaláról az an-Nuszra Fronttal szövetséges Ahrar as-Sam ultrakonzervatív iszlamista milícia vezette a tárgyalásokat.
Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) elnevezésű emigráns szervezet vezetőjének, Rámi Abder-Rahmánnak a közleménye szerint a tűzszünet az északnyugat-szíriai Zabadani mellett Fuaa és Kafraja síita falvakra terjed ki.
Az OSDH tudomása szerint a tűzszünet mellett a felek arról is tárgyalnak, hogy a felkelők vonuljanak ki Zabadaniból, a szemben álló felek pedig vessenek véget Fuaa és Kafraja ostromának. Az Ahrar as-Sam egy napja meglepetésre támogatásáról biztosította azt a közös amerikai-török tervet, hogy Szíria északi határvidékén hozzanak létre egy olyan övezetet, amelyből kiszorítják az Iszlám Állam terrorszervezetét.
A több mint négy éve tartó szíriai polgárháborúnak az OSDH szerint már 240 ezernél is több halálos áldozata van, akik közül 12 ezer a gyermek. Az Amnesty International (AI) nemzetközi emberi jogi szervezet szerdai keltezéssel tett közzé egy újabb jelentést a libanoni fővárosban, azt állítva, hogy a szíriai kormány háborús bűnt követ el a Damaszkusztól keletre fekvő Kelet-Gúta térségének intenzív bombázásával, súlyos szenvedéseket okozva az ottani lakosságnak.
A jelentés szerint a Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimjéhez hű hadsereg csak az idei első fél évben legalább hatvanszor mért légicsapást a térségre, mintegy félezer civil halálát okozva. A légicsapások közül 13-at kifejezetten háborús bűnként említ az AI, miután azoknak szinte kizárólag civilek estek áldozatul. Tíz esetben egyáltalán nem volt katonai célpont a légicsapások közelében.
A kelet-gútai térség közel két éve ostromállapotok között élő 160 ezer lakosa "a túlélésért küzd" - hangsúlyozta az Amnesty, amely ugyanakkor elítélte az Iszlám Hadserege elnevezésű lázadócsoportnak a térségben elkövetett bűncselekményeit is. Az emberjogi szervezet szerint a lázadócsoport felelős azért, hogy a lakosságot nem engedik élelemhez jutni, s hogy a térségben önkényes letartóztatások zajlanak.