Most a Fidesz-közeli MKB pillanatreklámjával mossa az agyat a TV2

Etikátlan, de a médiahatóság tehetetlen.

Tavaly ősszel már bevetette Andy Vajna fideszes offshore lovag kormánybiztos TV2-je azt a törvénysértést is felvető trükköt, hogy alig észlelhető módon villant be egy-egy reklámot kevesebb mint egy másodperc időtartamra. Akkor a Paksi Atomerőmű MVM-reklámja villant be alig észrevehetően. Mint az Dúró Dóra tavalyi közérdekű adatigényléséből kiderült, 2016-ban az állami cég a magyar adófizetők pénzéből 37 millió forintot fizetett a fideszes TV2-nek ezért a trükkért.

37 milliót kapott a TV2 az agymosós paksi reklámokért

Az Országgyűlés Kulturális Bizottságának jobbikos elnöke szerdai közleményében azt írta, a válaszból kiderült, hogy„Andy Vajna offshore lovag kormánybiztos csatornája ezen egyetlen esemény alatt 37 millió forintot kaszált az erőműtől, azaz a magyar adófizetők pénzéből."Vajon ez a 37 millió forint is egy luxemburgi adóparadicsomban fog landolni, mint a tévétulajdonos többi profitja?

A zoom.hu azt írja, a fideszes offshore lovag TV2-je folytatta ezt az etikátlan médiagyakorlatot. Most éppen a Matolcsy György és Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került MKB Bank reklámja villant fel alig észrevehető módon.

Mint a portál írja, a médiatörvény mindössze annyit ír elő, hogy

médiatartalomban közzétett kereskedelmi közlemény nem alkalmazhat tudatosan nem észlelhető technikákat.

A tavalyi felvillanó reklámokat a médiahatóság vizsgálta, ám azt állapították meg, a szakirodalom szerint az észlelhetőségi határérték 0,23-0,5 másodperc, míg az MVM reklámjai 0,7 másodpercig tartottak.

A zoom.hu-nak nyilatkozó Zsolt Péter szociológus, kulturális antropológus szerint „a tudatküszöb alatti reklámok a tudomány mai állása szerint nem működnek, a pszichológiai kísérletek azt bizonyítják, hogy egyáltalán nem erősebb a vásárlásra ösztönző erejük, mint a rendes reklámoknak”. A szakember szerint rettenetes társadalmi következményei vannak ezeknek a reklámoknak: „Annak ellenére, hogy nincs bizonyított hatása, az emberek úgy élik meg a jelenséget, hogy manipulálni akarják őket, bele akarnak turkálni az agyukba. Aki ilyennel próbálkozik, az önsorsrontó. Pszichológiai hatása ugyanis tényleg nincs, társadalmi hatása pedig az, hogy meggyűlölik a reklámozni kívánt terméket. Tehát két szempontból is öngól.”

Mint emlékezetes, David Fincher 1999-ben forgatott kultfilmjében, a Harcosok klubjában is leleplezi ezt a technikát. A főhős, Tyler Durden mozigépészként pornófilmek egy-egy kockáját vágja be gyermekfilmek vágásai közé, így okoz lelki sérülést a nézőknek.

Fincher e filmjében egyébként maga is alkalmazza ezt a módszert, a film során Edward Norton mögött több alkalommal is felbukkan Brad Pitt alakja – nem érzékelhetően, mindössze egyetlen képkocka erejéig.