A választási bizottság egyelőre nem tett közzé hivatalos eredményeket, a választási törvények pedig nem teszik lehetővé a szavazók megkérdezésén alapuló exit poll eredmények nyilvánosságra hozatalát sem.
"Az eredmények olyanok, amilyenekben reménykedtünk. Venezuela győzött. Ez visszafordíthatatlan"
- mondta Henrique Capriles, a Demokratikus Egység Asztala nevű ellenzéki koalíció egyik vezetője, aki korábban indult az elnökválasztáson is. Rajta kívül még egy - név nélkül nyilatkozó - ellenzéki vezető, illetve Lilian Tintori ismert jogvédő is azt mondta, hogy az ellenzéki szövetség győzött, de ezt sejttették a választások előtt készített közvélemény-kutatások is.
A Reuters hírügynökségnek több ellenzéki politikus is azt mondta, hogy az ellenzék körülbelül 100 helyet szerzett a 167 tagú törvényhozásban. Amennyiben valóban így van, az elemzők szerint komoly csapást jelent a néhai venezuelai elnök, Hugo Chávez nevével fémjelzett, Nicolás Maduro államfő vezette kormányzó baloldal számára, de egészében a latin-amerikai térség baloldali mozgalmaira nézve is, tekintettel arra, hogy a múlt hónapban Argentínában is a jobbközép ellenzéki összefogás jelöltje, Mauricio Macri győzött az elnökválasztáson.
Venezuelában a "chávisták" 1999 óta uralták a politikai porondot.
Az ellenzéki szövetség szemlátomást saját hasznára tudta fordítani a gyűrűző infláció és áruhiány miatti elégedetlenséget. Az ellenzéknek azonban kétharmados többségre - 112 képviselői helyre - kellene szert tennie ahhoz, hogy "rendet teremtsen" az olyan, széles körben kormánypártinak tartott intézményekben, mint a bíróságok vagy a választási bizottságok. A minden baj okozójának tartott Nicolás Maduro államfő mandátuma 2019 végén jár le, de a vasárnapi választási diadalt az ellenzék arra használhatja fel, hogy népszavazással távolítsa el hivatalából.