A tekintélyes vasárnapi brit konzervatív lap felidézi, hogy Mihail Fridman londoni központú befektetési alapja, a LetterOne Energy 5,1 milliárd eurórért átveszi az RWE olaj- és gázipari leányvállalatát, a hamburgi RWE Dea AG-t, amely az északi-tengeri brit szektor mellett 14 országban, köztük Németországban, Norvégiában, Dániában és Egyiptomban folytat nyersolaj- és földgázkitermelést.
A tranzakció várhatóan a hét elején lezárul. A The Sunday Times értesülése szerint azonban Ed Davey brit energiaügyi miniszter közölte a LetterOne Energy-vel, hogy London az északi-tengeri kitermelési tevékenység feladására fogja kényszeríteni a vállalatot, ha az ügylet végbemegy.
Davey arra hivatkozott, hogy a céget érinthetik az Oroszország elleni szankciók, ami "komoly egészségvédelmi, biztonsági és környezeti kockázatokat" jelenthet a cég működésére.
A The Sunday Times hangsúlyozza, hogy sem a LetterOne-t, sem Fridmant, sem befektetőtársait nem sújtják az európai és az amerikai szankciók, és a cég felajánlotta egy olyan jogi struktúra kiépítését, amely "körülbástyázná" az északi-tengeri kitermelést, ha a nyugati ellenlépések mégis kiterjednének a vállalat tevékenységére.
A brit energiaügyi és környezetvédelmi minisztérium azonban közölte: a tárca vezetője, Ed Davey "alapos megfontolás után" arra a következtetésre jutott, hogy ez a javaslat sem oszlatja el az esetleges szankciók hatásaival kapcsolatos aggályokat.
A LetterOne alapot Fridman annak a 14 milliárd dolláros bevételnek a befektetésére hozta létre, amely az orosz TNK-BP olajtermelő vegyesvállalatban tartott egykori részesedésének értékesítéséből folyt be. Az orosz milliárdos iparági tanácsadói körének tagja mások mellett Lord Browne, a BP olajcég volt vezérigazgatója is, aki a minap a LetterOne elnök-vezérigazgatójává lépett elő.
Korábbi értesülések szerint Mihail Fridman mellett a német BASF vegyipari csoport olaj- és gáztermelő egysége, a Wintershall, valamint a Mol volt még versenyben a Dea eladására indult értékesítési eljárásban - értesült az MTI.
Az orosz üzletember kiszorításának ténye önmagában is figyelemreméltó, ám azt is igen jól példázza, hogy az ukrán konfliktus mögött igazából geopolitikai, és üzleti érdekek húzódnak meg, amelyeknek legfőbb csapásiránya az energiapiac.