Az Európai Unióban beszélt bikkfanyelvről lefordítva ez azt jelenti, uniós joggal ütközik, hogy a magyar földtörvény a külföldi és a belföldi befektetőket egyaránt megfosztotta szerzett jogaiktól és befektetéseik értékétől anélkül, hogy ennek fejében kárpótlást biztosított volna.
Még 2013 decemberében a magyar országgyűlés jóváhagyta az úgynevezett haszonélvezeti jog - a magyarországi befektetők tulajdonában álló földterületek használatához és hasznainak beszedéséhez jogot biztosító szerződések - megszüntetéséről szóló törvényt. Csakhogy, az akkor elfogadott földforgalmi törvény - mint ahogy azt az ellenzék jelezte - sok sebből vérzett; ez volt például az egyik.
Az uniós bizottság álláspontja szerint például a törvény kihirdetése és hatálybalépése közötti időszak rendkívüli rövidsége ahhoz vezetett, hogy a befektetőknek nem volt lehetőségük alkalmazkodni az új jogi környezethez. Következésképpen a törvény oly módon fosztotta meg a meglévő befektetőket szerzett jogaiktól és befektetésük értékétől, hogy ennek során nem biztosította az Európai Unió Alapjogi chartájában foglalt jogbiztonságot és a tulajdonhoz való jog tiszteletben tartását.
A magyar földtörvényben foglaltak szerint az eredeti szerződésekre húszéves átmeneti időszak vonatkozott, ami azt jelenti, hogy 2033. január 1-jén kellett volna lejárniuk. Az új törvénnyel ez az időszak négy és fél hónapra rövidült, így a befektetői szerződések 2014. május 1-jén szűntek meg kárpótlás nélkül.
Az Európai Bizottság 2014 októberében felszólító levelet, majd 2015 júniusában indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak, amelyben arra kérte a magyar hatóságokat, hogy szabályaikat hozzák összhangba az uniós joggal. Mivel a bizottság nem kapott értesítést a helyzet orvoslására hozott intézkedésekről, az Európai Unió Bíróságához fordult Magyarországgal szemben.
Ez sérti a tőke szabad mozgása és a szabad letelepedés elvét - idézi az Európai Bizottság közleményét az MTI.
Magyar kérdés
Érdekes egyébként, hogy a Szombathelyi Közigazgatási Bíróság 2016. január 29-én benyújtott egy előzetes döntéshozatal iránti kérelmet a SEGRO Kft. kontra Vas Megyei Kormányhivatal ügyben. Ilyet akkor szokás kérni, amikor az uniós jogszabályok értelmezésében egy tagállam bírósága úgymond segítséget kér Brüsszeltől. A cégről tudni kell, hogy az Opten adatai szerint csupa németből áll a tulajdonosi, vezetői köre.
A megtárgyalandó kérdés, hogy be lehet-e vezetni bejegyzett haszonélvezeti és használati jogok törlési kötelezettségét anélkül, hogy a jogalkotó egyidejűleg rendelkezne a megszűnt haszonélvezeti és használati jogok jogosultjainak járó, a szerződő felek közötti elszámolás során nem érvényesíthető, de érvényes szerződésekkel összefüggő vagyoni hátrányok kiegyenlítéséről?
A válasz valószínűleg az, hogy ez sérti az uniós jogot - azaz valószínűleg nemsokára komoly kártérítési eljárások indulhatnak hazánk ellen.
Emellett fontos emlékeztetnünk, hogy Magyarország ellen a termőföldvásárlás kapcsán megindult kötelezettségszegési eljárás is néhány hét múlva bírósági szakaszba kerül.