Újabb munícióval látja el Brüsszelt az Orbán-kormány

Szemben minden véleménnyel.

A bejelentés

Már a bejelentés körülményei sem voltak szokványosak, mondhatni demokratikusak. Ugyanis a Fidesz frakciójának döntéséről Kósa Lajos azon a sajtótájékoztatón beszélt, amelyen a kormányfő egyébiránt bejelentette a betelepítési kvótával kapcsolatos alaptörvény-módosítást. Kósa Lajos szerint nem lépnek hatályba olyan átmeneti rendelkezések, amelyekről Magyarországnak önállóan kellene rendelkeznie, ezért kell támogatni az egyezményt. Igaz, részletekbe nem bocsátkozott. (Jellemző az is, hogy a tájékoztatón minden újságíró csak egyetlen kérdéssel fordulhatott a két politikushoz - így a bevándorlás téma fontossága miatt a szabadkereskedelmi egyezmény támogatását senki sem bolygatta).

Pedig pont egy keddi szakmai konferencián nyilatkozta Szabó Marcel ombudsmanhelyettes, a jövő nemzedékek szószólója, hogy a szerződés aláírása aggályos, mivel a megállapodás nincs összhangban a szabadkereskedelmi egyezményekről a parlamentben júniusban elfogadott kritériumokkal, és szembemegy az alaptörvénnyel is.

Óriáskalapács alatt - biztossá vált, elárverezi a kormány az országot a multiknak

Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős uniós biztos budapesti munkalátogatásának legfontosabb üzenete talán nem is az, amit ő mondott, hanem hogy most már egyértelmű, hazánk kormánya egyértelműen az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) elfogadása mellett foglal állást. Mindez egy nappal a CETA-val kapcsolatos országgyűlési vita megkezdése előtt legalábbis visszás.

A CETA egyezmény egyik legfőbb, vitatható pontja az a vitarendezési mechanizmus, amely alapján a kanadai, illetve a Kanadában székhellyel, telephellyel rendelkező nemzetközi cégeknek jogukban áll megtámadni a befektetési célország környezetvédelmi szabályait, amennyiben azokat túlzónak tartják. Ezekről a jogvitákról ráadásul a CETÁ-ban előírt választottbíróság döntene, amellyel a befektetők megkerülhetnék az egyes nemzetállamok bíróságait. Fontos továbbá az is, hogy a megállapodás szövege egyszer sem említi az EU környezetvédelmi jogainak sarokkövét képező elővigyázatosság elvét a környezetvédelmi rendelkezések között.

Szabó Marcel szerint félő, az egyezmény nem teszi majd lehetővé, hogy az EU tagállamai érvényesítsék az elővigyázatosságon alapuló élelmiszer-biztonsági szabályaikat, így a magyar alaptörvény azon pontja is veszélybe kerülhet, amely garantálja, hogy Magyarország mentes legyen a génmódosított szervezetektől (GMO).

A politikusok felelőssége, hogy az emberek nem tudják, miről szólnak a tárgyalások

Kedden zajlott le a parlamenti vita az EU-Kanada közti szabadkereskedelmi egyezménnyel kapcsolatos kormányzati álláspontról. Az egyezmény szövegét már lezárták, már csak a ratifikációra vár a szerződés.A keddi vita során végérvényesen kiderült, az Orbán-kormány szerint a megállapodás jó, ezért azt a magyar kormánynak alá kell írnia.

Nem barátságosak

A lezárt szövegű egyezményben ugyanis közös célkitűzésként szerepel „a biotechnológiai termékekre vonatkozó szabályozás által a kereskedelemre gyakorolt negatív hatások minimalizálása.” Miközben egy olyan országgal kötnénk egyezséget, amely a világ 4. legnagyobb GMO-termelője, körülbelül 12 millió hektárnyi területen termeszt génkezelt növényeket, repcét, kukoricát. A szennyezettség mértéke olyan fokú, hogy sok ország egyszerűen tilalmat vezetett be a kanadai mezőgazdasági termékekre.

[video:https://www.youtube.com/watch?v=8pbmKRrz5XM]

A Fidesz törekvése egyébként még a visegrádi négyek szándékával is szembemegy, hiszen hétfőn a V4-ek agrárkamarái szögezték le, nem kérnek az egyezményből.

Az sem világos, hogy ezzel az egyezménnyel egyáltalán ki nyerhet. Hiszen amíg az Unióban 502 millió ember él, addig Kanada csak egy 35 milliós piac, hacsak nem az Egyesült Államok érdekei húzódnak meg a háttérben.

Kitettségünket csak tovább erősíti, hogy Kanadában több mint 42 ezer Egyesült Államokbeli cégnek van leányvállalata, köztük olyan óriásoknak is, amelyeknek a forgalma hazánk bevételeinek többszörösét teszi ki. Amit Orbán Viktor el akart kerülni, a CETA-val valósággá válik, csak másformában: megnyílik Európa kapuja egy másik kontinens előtt.