A IV. kerületben 28 évvel a rendszerváltozás után 2018. novemberében szembesültek
a nyílt képviselő-tesületi ülésre érkező polgárok azzal, hogy a városháza bejáratánál a portáson kívül egy marcona biztonsági őr is fogadja őket, akik elkérik személyi igazolványukat és lakcímkártyájukat.
A vonakodókkal pedig közlik, hogy enélkül be sem léphetnek az épületbe. A személyes iratokat ráadásul mindenféle engedélykérés nélkül lefénymásolják.
Így járt Szabó Balázs, az újpesti Jobbik alelnöke is, aki szerint az eljárás jogtalan volt, így aztán a Nemzeti Adatvédelmi Hatósághoz fordult. A Péterfalvi Attila vezette szervezet pedig igazolta is aggodalmait - derül ki az Újpesti Hírmondó cikkéből.
Szabó szerint
"az eljárás egyetlen pillanatában sem érhető tetten az adatvédelmi törvény legfontosabb elve, az adatgyűjtés célhoz kötöttségének elve, ugyanis az ilyen érzékeny személyes adatok begyűjtését semmi nem indokolta."
Vizsgálata során a NAIH számos, a fideszes vezetésű önkormányzat számára igen kínos megállapítást tett. Például azt, hogy az Önkormányzat nem nyújtott egyértelmű, valós és megfelelő tájékoztatást arról, hogy a belépés során alkalmazott regisztráció és okmánymásolás során a személyes adatokat milyen jogalap alapján kezeli, súlyosan megsértve ezzel a hatályos adatvédelmi szabályok (GDPR) idevágó passzusait.
Az Újpesti Önkormányzat válaszából kiderül:
a jogsértő adatgyűjtésre egy, még 2017-ben kiadott polgármesteri-jegyzői közös utasítás alapján kerülhetett sor.
Ez az információbiztonsági törvényre, valamint egy 2015-ös BM rendeletre támaszkodva született, ám a NAIH leszögezte:
egyik hivatkozott jogszabály sem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a látogatók beléptetése során személyes adatokat kell rögzíteni és tárolni.
Az önkormányzat azt állítja: az újpesti polgárokat részletesen tájékoztatták az adatgyűjtésről. Az erre vonatkozó Adatkezelési Tájékoztatót dátum nélkül töltötték fel honlapjukra, ám a weboldal címsorában benne felejtették az időpontot: 2019.01.16.
Vagyis a "polgárok részletes tájékoztatása" az önkormányzati portálon jó két héttel a NAIH írásbeli megkeresése után vette kezdetét.
A hamisítatlan balkáni ízű történeten pedig a csípős szósz: még ez az utólag netre felhajított dokumentum sem felelt meg a GDPR-nak.
A NAIH legsúlyosabb megállapítása az, hogy "a bárki számára nyilvános képviselő-testületi ülések nyilvánosságának korlátozása egyúttal a közügyek szabad megvitatásához elengedhetetlenül szükséges közérdekű és közérdekből nyilvános adatok közvetlen megismerhetőségének korlátozását is eredményezi,
így a panaszolt joggyakorlat sérti az Alaptörvényben biztosított jogok érvényesülését."
Arra, hogy mik azok a közérdekű adatok, amelyeknek nyilvánosságát szívesen korlátozná Wintermantel Zsolt polgármester, jó példa az Ady Endre Művelődési Központ féláron történt eladása, amelyről a januári képviselő-testületi döntés után egy hónappal kérték ki az újpestiek véleményét.
Féláron adják el és szántják be az újpesti művelődési központot
A január 24-i képviselő-testületi szavazás után öt héttel tartottak szerdán lakossági fórumot az ikonikus helyi intézmény megszűnését jelentő tranzakcióról. A művelődési központ megvételére hogy, hogy nem, egyetlen pályázó volt, amely korábban már egy másik bezárt újpesti közintézményre is rátette a kezét.
A panaszt benyújtó Szabó Balázs szerint az intézkedés mögött valójában az áll, hogy
"a városvezetés ezzel a rögtönzött, spontán és meglehetősen amatőr akcióval meg akarta ismerni a testületi ülésen részt vevők, az ellenzéki pártok aktivistáinak, valamint a sajtó képviselőinek adatait, különösen ezen személyek neveit és lakcímeit."
A NAIH felszólította az Újpesti Önkormányzatot, hogy haladéktalanul szüntesse meg a kifogásolt, látogatói beléptetés során alkalmazott jogalap nélküli adatkezelési gyakorlatát, szabályzatát alakítsa ki GDPR-kompatibilissé, és adjon megfelelő tájékoztatást az állampolgárok számára.