A három festmény, a Krisztus Pilátus előtt (1881), az Ecce Homo (1896) és a Golgota (1884) legutóbb húsz évvel ezelőtt, 1995-ben volt együtt látható a cívisváros múzeumában. Az Ecce Homo mellé akkor letétként odakerült két kép közül azonban a Krisztus Pilátus előtt című alkotást tavaly nyáron vissza kellett szállítani tulajdonosához Kanadába.
A trilógia a múlt héten vált ismét teljessé: május 12-én érkezett vissza Debrecenbe a Krisztus Pilátus előtt, amelyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár programja keretében a magyar állam megvásárolt a kanadai Hamilton Galériától.
Munkácsy sem láthatta együtt
A kép visszaérkezésének alkalmából tartott szerdai sajtótájékoztatón Kósa Lajos, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője, Debrecen korábbi polgármestere felemelő és torokszorító élménynek nevezte, hogy a három kép újra együtt látható a városban. Mint kiemelte, nagyon hosszú volt az idáig vezető út.
Emlékeztetett arra, hogy a trilógiát korábban senki, még a festő sem láthatta együtt, erre egészen 1995-ig kellett várni. Ekkor vetődött fel a gondolat, hogy a képeket együtt kellene tartani. Húsz év után pedig az Ecce Homo mellett már a Krisztus Pilátus előtt is a magyar nemzet tulajdonában van – hangsúlyozta Kósa Lajos, hozzátéve, hogy az egyik képet az államkincstár, a másikat pedig az MNB birtokolja.
A kormánypárti politikus egyben jelezte, jó esély van arra, hogy pont kerül a történet végére, azaz a Golgotát is meg tudja venni az állam jelenlegi tulajdonosától, Pákh Imre amerikai-magyar műgyűjtőtől.
Tűzvész, külföld
Papp László (Fidesz-KDNP) debreceni polgármester szavai szerint a nemzet egyik kiemelkedő festőművészének három legnagyobb jelentőséggel bíró alkotása látható most ismét egyben. A város polgárainak önbecsülését erősíti, hogy a trilógiát Debrecenben állítják ki – fogalmazott a városvezető, aki fontos feladatnak nevezte a Golgota „megszerzését” is.
Papp László a Krisztus Pilátus előtt című kép viszontagságos történetéről szólva felidézte, hogy Munkácsy életében Magyarországon utoljára 1882-ben volt kiállítva, majd Amerikában talált gazdára. Tűzvészből megmenekülve, többször visszatérve Magyarországra most végleg a Déri Múzeumban találta meg otthonát – tette hozzá, ígéretet téve arra, hogy Debrecen jó gazdája lesz a képnek, óvni és vigyázni fogják.
Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke arról beszélt, hogy az Értéktár program legfontosabb célja, hogy a történelem viharaiban és más körülmények között külföldre került, vagy külföldi kézben lévő fontos műkincseket megszerezze és hazahozza, majd a megfelelő intézményben helyezze el. A program első, nem titkolt célja volt a Munkácsy-trilógia visszaszerzése.
A program további meglepetésekkel szeretne szolgálni Magyarországnak, nemsokára bemutatják azokat a műveket, amelyeket az Értéktár segítségével akarnak megvásárolni – jelentette ki az MNB alelnöke. Gerhardt Ferenc egyben megköszönte mindazok segítségét, akik segítettek a Munkácsy-képek visszaszerzésében, valamint felkarolták a programot.
Nyolcvanöt éves múzeum
Szinte napra pontosan nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1930-ban nyílt meg a Déri Múzeum, amely ezzel az eseménnyel ünnepli a jeles évfordulót – mondta Angi János, az intézmény igazgatója. Elmondta, hogy az Alföldi Nyomda jóvoltából egy 1855-ben gyártott nyomdagépen emléklapot nyomnak a mai nap tiszteletére, amelyet a látogatók is megkapnak.