Brenzovics László felidézte: az oktatási törvény elsősorban a nyelvkérdésben kapott jelentőséget.
A javaslat első olvasásban is tartalmazott olyan elemeket, melyek visszalépést jelentettek a jelenlegi viszonyokhoz képest, de ezeket még ki lehetett volna küszöbölni, és lehetett volna európai mércével is elfogadható jogszabályt alkotni.
Brenzovics szerint viszont "szélsőséges erők nyomást gyakoroltak" az oktatási minisztérium vezetőire, akik később e "kívülről jött" álláspontokat képviselték.
"A parlamenti vita utolsó napján pedig olyan módosító javaslat is bekerült a törvénybe, amelyet a képviselők többsége nem is olvasott"
- tette hozzá a képviselő, aki szerint emiatt házszabályellenes volt a szavazás.
A KMKSZ elnöke kiemelte továbbá: elfelejtették, hogy ez a törvény elsősorban a gyermekekről és a pedagógusokról szól. Az oktatási törvény megalkotásának is van egy szakmai és egy jogi része: ahhoz, hogy a gyermekek megfelelő oktatásban részesüljenek, meg kell felelni a szakma és a jog szabályainak is.
Mi a probléma az új ukrán oktatási törvénnyel?
2017. szeptember 5-én szavazták meg az új ukrajnai oktatási törvényt. Ez elsősorban az orosz kisebbség ellen szól, de ezáltal automatikusan érinti a kárpátaljai magyarságot is. Kijev szerint a kisebbségek nem tudnak megfelelő szinten ukránul, így a módosítás értelmében az 1-4.