Hosszú Facebook posztban elemezte az egyre véresebb és súlyosbodó, immáron 12 napja tartó ukrán-orosz háborút Gyöngyösi Márton, a Jobbik európai parlamenti képviselője. Közösségi oldalán a politikus kiemelte,
azzal, hogy az orosz hadsereg jelenleg városokat rombol porig, emberek tízmillióinak élete forog kockán, milliók hagyják hátra otthonukat és százezerszám válnak földönfutóvá.
"Egyszerű, hétköznapi emberek, akik nem nagyhatalmak dolgaival akartak foglalkozni, hanem csak élni, és boldogulni szerettek volna, mint mindenki más. Arra, amit most a putyini Oroszország tesz, nincs mentség. Nem, az ukrán emberek nem érdemelték meg ezt a szenvedést, erre nem magyarázat semmiféle politika, sem helyi, sem nemzetközi" - fogalmaz.
A magyar néppárt elnökhelyettese bejegyzésében rámutat, Ukrajna területe mindig is a keleti és a nyugati kereszténység határvonalán, nagyhatalmak ütközőzónájában feküdt. "A mai Ukrajna területén lakók pedig megszenvedték ennek minden következményét. Amikor pedig Ukrajna 1991-ben függetlenné vált, egy bizonytalan identitású, soknyelvű ország volt, amely hosszú ideig nem tudta eldönteni, hogy milyen nyelven beszéljen, és hol van a helye Nyugat-Európa és Oroszország között."
- írja.
Az ellenzéki párt képviselője arról is ír, hogy 2014-ben már kirobbant egy fegyveres konfliktus az országban, "nem függetlenül attól a törésvonaltól, amely az ukrán tudatú, és nyugat felé tekintő, valamint az orosz identitású, és Moszkvára figyelő polgárok között kialakult".
Úgy látja azonban, az a konfliktus alapvetően volt más, mint a mostani. "Egyrészt 2014-ben valóban nyitott kérdés volt, hogy az ország ukrán és oroszajkú lakóinak milyen államjogi keretek között kellene együtt, vagy külön élnie. És bár minden nagyhatalomnak megvolt a maga „kedvence”, nyíltan egyikük sem avatkozott be (noha rejtetten nagyon is), amelyik területeken pedig a szakadár erők meg tudták szilárdítani hatalmukat, ott valós társadalmi támogatottság is állt mögöttük. Ahol ez hiányzott, ott az ukrán állam hamar vissza is állította fennhatóságát. A harc pedig mindvégig megmaradt „helyi szinten.”
"Amikor 2014-ben azzal szembesültünk, hogy Ukrajna saját belső társadalmi törésvonalai mentén szétszakad, mi nem azt néztük, hogy ki mögött milyen nagyhatalom áll, hanem azt, hogy mi szolgálja jobban a kárpátaljai magyarság érdekeit. Ekkor arra jutottunk, hogy a kárpátaljai magyarság érdekeit egy multietnikus, nyelvi és vallási sokszínűségét tiszteletben tartó Ukrajna szolgálná jobban. Ekkor, ebben az egy kérdésben az álláspontunk történetesen éppen egybeesett Ukrajna azon oroszajkú polgáraiéval, akiknek nem tetszett Kijev egységesítő politikája"
- idézte fel Gyöngyösi.
A magyar néppárt EP-képviselője így folytatja: "Hosszú politikai csatározások után ugyanis a kijevi ukrán vezetésben egyre hangsúlyosabbá vált az az elképzelés, hogy az ország nyugati integrációja mellett egy nemzeti homogenizációt is le kell folytatni. Ennek részeként pedig - elsősorban az orosz befolyástól való félelem miatt - korlátozták az ukránon kívül minden más nyelv használatát. A kárpátaljai magyarok nyelvi jogait egyre inkább semmibe vették, miközben Kijev szemet hunyt a háború nyomán megjelenő neonáci csoportok felvonulásai és fenyegetőzései fölött. Legyünk őszinték: Ukrajna türelmetlen, és az európai normákkal össze nem egyeztethető nemzetiségi politikát folytatott, és ez hiba volt. Morálisan is, és stratégiailag is. Jegyezzük meg ugyanakkor, hogy éppen Zelenszkij elnök legalább szimbolikus téren próbált változtatni ezen."
Gyöngyösi Márton szerin a mostani háború ugyanakkor sokkal súlyosabb kérdésekről szól, és sokkal súlyosabb következményekkel is jár. "Itt már nem forrófejű fiatalokból álló milíciák támadják egymást, hanem a világ egyik legerősebb hadserege kérdés nélkül lerohant egy független államot, majd nekiállt azt módszeresen lerombolni. Ukrajna lakói pedig egyáltalán nem fogadták örömmel az orosz hódítókat: ez a hadjárat semmibe vette az ukrán emberek akaratát. Innentől pedig ez a kérdés már nem arról szól, hogy mit gondolunk a magyar-ukrán viszonyról, vagy Kijev politikai baklövéseiről".
- hangsúlyozta posztjában.
Mint írja, a napokban több ismerőse is legyintett erre a felvetésre, mondván: Putyinnak ütközőzóna és biztonsági garanciák kellenek.
"Van egy rossz hírem: ha Putyin elfoglalja Ukrajnát, akkor Magyarország lesz az ütközőzóna, ahogyan mi voltunk az ütközőzóna 1956-ban is. Ez pedig nem fantázia: tavaly decemberben Putyin nyíltan azzal az ultimátummal fordult az Egyesült Államokhoz és a NATO-hoz, hogy az ő biztonsági kívánalmai miatt adják fel Közép-Európát, benne Magyarországot is"
- hívta fel a figyelmet Gyöngyösi, hozzátéve, hogy ez röviden azt jelentené, hogy ne vállalják a védelmünket, ha esetleg neki itt van kedve befolyást építeni.
"Ezzel Putyin ugyanúgy semmibe vett bennünket és a magyar emberek akaratát, ahogyan elődei 1956-ban. Ukrajna után Lengyelország, Magyarország, Románia és a Baltikum jön, ha nem teszünk ellene. Vagyis, ez nem más, mint a Putyin által újraélesztett Brezsnyev doktrína, amelynek révén az orosz birodalmi érdekeket éppen úgy kívánja érvényre juttatni, mint elődei Jaltában: erőszakkal, a magyarok és más kelet-közép európai népek megkérdezése nélkül" - írja.
A Jobbik európai parlamenti képviselője kiemelte,
Az ellenzéki képviselő végül világossá tette, hogy "április 3-án arról döntünk, hogy megengedjük-e ezt Orbánnak, vagy elkötelezzük magunkat amellett, hogy mi, magyarok egy szabad, büszke és jóléti, európai országban akarunk élni, amely nem alkuszik meg olyanokkal, akik szuverén országokat rohannak le".