Ursula von der Leyen: karnyújtásnyira az EU és Dél-Amerika közötti szabadkereskedelmi megállapodás

Ursula von der Leyen: karnyújtásnyira az EU és Dél-Amerika közötti szabadkereskedelmi megállapodás

Az Európai Bizottság elnöke szerint Brazília ismét a világszínpad egyik főszereplője lett, ez pozitív lendületet ad a két térség közötti stratégiai partnerségnek.

Karnyújtásnyira van az EU és a Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur) közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötése; az EU a még fennálló nézeteltérések rendezésére törekszik - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, az uniós tagállamok és a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége vezetőinek hétfőn kezdődő, kétnapos brüsszeli tanácskozására érkezve.

Az MTI beszámolójában azt írja, Von der Leyen, aki Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnökkel tartott sajtótájékoztatót, hangsúlyozta: Brazília ismét a világszínpad egyik főszereplője lett, ez pozitív lendületet ad a két térség közötti stratégiai partnerségnek.

Azt mondta,

a hétfői tárgyalások arról szólnak majd, hogy a két kontinens hogyan működhetne együtt hatékonyabban vállalkozásaik összekapcsolásán, ellátási láncaik megerősítésén és gazdaságuk modernizálásán.

Hozzátette, hogy

az EU erőteljes beruházásokat hoz létre Latin-Amerikában és a Karib-tenger térségében, jelentős munkahelyteremtéssel és egyenlő feltételekkel.

Luiz Inácio Lula da Silva ismertette a folyamatban lévő kereskedelmi megállapodás véglegesítésére vonatkozó elképzeléseit, és reményét fejezte ki, hogy év végéig létrejön egy "kiegyensúlyozott" egyezmény. Hozzátette: a latin-amerikai és karibi országok beruházásokat várnak a szociális és városi infrastruktúrába, és a logisztikába.

Július elején Lula da Silva a Mercosur-országok találkozóján aggályait fejezte ki az egyezmény egy Brüsszel által szorgalmazott függeléke miatt, amely klíma- és környezetvédelemmel, valamint emberi jogokkal kapcsolatos előírásokat tartalmaz.

A szabadkereskedelmi megállapodás kérdésében 2019 óta nem történt előrelépés, lényegében az amazonasi erdőirtás körüli uniós fenntartások miatt. Az egyezséggel a világ egyik legnagyobb szabadkereskedelmi övezete jönne létre. Amennyiben megkötik a megállapodást, azt a Mercosur és az EU minden tagállamának ratifikálnia kell, ugyanakkor mind Dél-Amerikában, mind Európában viták övezik. Egyes államok ugyanis féltik piacaikat, míg mások a munkajogi, valamint környezetvédelmi szabályaik fellazulásától tartanak.

A Nemzeti Agrárkamarának nem tetszik az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodás

Az Európai Unió és a Mercosur államok - Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay - között kötendő kereskedelmi egyezménynek súlyos következményei lehetnek az uniós mezőgazdaságra, tovább romlanának az egyébként is egyenlőtlen versenyfeltételek - fogalmaznak.

Érdekes azonban, hogy az Orbán-kormánynak korábban semmi aggálya nem volt a magyar gazdákat igen nehéz helyzetbe hozó ukrán gabonával szemben. Bár próbálták az Európai Bizottságra kenni a felelősséget, a magyar állam asszisztált ahhoz, hogy elárassza hazánkat a dömpingáron, millió tonna számra érkező, gyakran toxinokkal szennyezett élelmiszeripari termék.

(Címlapkép: Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnököt (b) fogadja Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az uniós testület brüsszeli székházában 2023. július 17-én. Az Európai Unió és a 33 országot tömörítő Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségének (CELAC) harmadik csúcstalálkozóját július 17-18. között tartják a belga fővárosban. MTI/EPA/Olivier Matthys)