November közepéig 69 ezer ember sebesült meg Afganisztánban az újra kiéleződött harcokban a helyi kórházak adatai szerint, ami 21 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az ENSZ becslése szerint újabban naponta átlagosan 80 incidens történik az országban. A világszervezet nemrég ismét "háborúban álló ország" kategóriára módosította Afganisztán besorolását, amely korábban "konfliktus utáni országnak" számított.
Hamid Karzai volt afgán elnök egy lapinterjúban részben az Egyesült Államokat is felelőssé tette azért, hogy a háború nem lankad az országban, illetve az Iszlám Állam terrorszervezet is egyre nagyobb erőre kap. Az amerikai csapatok létszámának felduzzasztása nem hoz megoldást - hangoztatta Karzai a Berliner Zeitungnak adott, szombaton megjelent interjúban.
Karzai 2001 és 2014 között irányította Afganisztánt, elnöksége idején együttműködött az Egyesült Államokkal a tálibokkal szemben. Most egykori szövetségese szemére vetette, hogy nem is volt igazi terve egy jól működő állam felépítésére. A volt afgán elnök szerint Washington leginkább a térségbeli hegemóniáért folyó globális versengés szempontjából érdekelt Afganisztánban. Az ország a külföldi hatalmak közötti konfrontáció színtere, és a belső megbékélés legfőbb kerékkötői az Egyesült Államok és Pakisztán - vélte Karzai.
Az Egyesült Államok kezdeményezésére a NATO tagállamai 13 ezerről 16 ezerre akarják növelni az Afganisztánban állomásozó katonáik számát. A NATO-csapatok megerősítésének nagy részét Washington vállalja. Az Egyesült Államok - a NATO missziójától függetlenül - külön haderőt is állomásoztat Afganisztánban.