A tervezett törvénymódosítás fából vaskarika, hiszen a közös felügyelet létező intézmény, ha a szülők ebben egyeznek meg, a bíróság nem szokta ezt megvonni, kivéve, ha valamelyik szülőnek a viselkedése ezt indokolja
- nyilatkozta az nlc.hu-nak Betlen Anna, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség szakértője a válástörvény kapcsán .
Varga Judit igazságügyi miniszter múlt héten terjesztette elő azt a javaslatot, ami úgy írná át a Polgári törvénykönyvet, hogy a jövőben már az egyik szülő kérésére is elrendelhetnék a gyermek közös felügyeletét a válásnál. A módosítás szerint a szülői felügyeletet a szülők - megállapodásuk vagy a gyámhatóság, illetve a bíróság eltérő rendelkezése hiányában - közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt.
Illés Blanka válóperes ügyvéd az nlc.hu kérdésre úgy vélte, mind az édesapák, mind az édesanyák, különösen az egyszülős családmodellbe kényszerült nők szempontjából vannak előnyei a közös felügyeletnek, illetve a váltott elhelyezésnek.
Mindeközben persze felmerül a kérdés, hogy a törvénytervezet nem ad-e több jogot a bántalmazóknak, nem tudnak-e ezzel közös felügyelet vagy váltott gondoskodást kierőszakolni a másik fél akarata ellenére. A bíróságnak alapvetően a szülők érdekével szemben a gyerekek érdekeit kell szem előtt tartania, de a gyakorlat mutatja majd meg, hogy ez mennyire fog sikerülni
- tette hozzá a válóperes ügyvéd.
Varga Judit előterjesztése után, három jogvédő szervezet, a NANE, a Patent Egyesület és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség közös nyilatkozatot adott ki, amelyben aggályaiknak adnak hangot, mert attól tartanak, hogy a módosítás újabb eszközt adhat az elkövetők kezébe.
Tapasztalataink szerint jelenleg Magyarországon nem állnak fenn annak az intézményesült feltételei, hogy a családjogi perekben döntő bírák a családon belüli erőszakot beazonosítsák, értékeljék, fel- és elismerjék annak káros hatását a gyerekekre, továbbá hogy megkülönböztessék a bántalmazó és a biztonságos szülőt. Így a Parlament elé került javaslat azáltal, hogy az erre az esetek többségében alkalmatlan bíróságokra bízza a bántalmazás kiszűrését, nem pusztán nem védi meg a hozzátartozók közötti erőszak áldozatait, hanem éppen ellenkezőleg
- írják állásfoglalásukban.
Ezeket az aggályokat megfogalmazták a minisztérium felé is, de szakmai véleményüket nem vették figyelembe.
A törvény egészen eddig éppen azt ismerte el, hogy a fokozott együttműködést, állandó kommunikációt és jó viszonyt feltételező gyereknevelési forma kizárólag a felek együttes igénye alapján működhet jól, ezért ezt a bíróság nem erőltethette rá a váló szülőkre
- teszik hozzá.
A Hintalovon Alapítvány gyermekjogi szervezet megemlíti, hogy vannak országok, ahol létezik a most beterjesztett megoldás, a francia polgári törvénykönyv ugyanis lehetővé teszi a családjogi bíró számára, hogy csak az egyik szülő kérésére, vagy a szülők egyet nem értése esetén is határozott időre elrendelje a váltott gondoskodást, de a végső döntés előtt a szülők családjogi mediáción vesznek részt.
A Hintalovon Alapítvány is kiemeli, hogy amennyiben a gyermek erőszaknak, bántalmazásnak vagy elhanyagolásnak lenne kitéve, az kivétel, ilyenkor a kapcsolattartás korlátozható.
Kicsit kijjebb nyitva a kérdést, az is szempont kell legyen, hogy a másik fél a közös felügyeletet, vagy váltott elhelyezést nem fogja-e a másik szülő bántalmazására felhasználni, egyes tanulmányok szerint ugyanis egy bizonyítottan bántalmazónál a váltott felügyelet egykori partner és a gyermekek feletti kontroll fenntartásának a lehetőségét jelenti
- hívja fel a figyelmet Betlen Anna.
A Patent és társai komolytalan kritikáira talán reagálni sem érdemes
- írta Facebook oldalán Varga Judit igazságügyi miniszter, de azért mégis reagált.
A minisztert megismételte, hogy az új jogszabály alapján a bíróságoknak a döntések meghozatalakor mindenkor a kiskorú gyermek érdekeit kell szem előtt tartaniuk és természetesen fel sem merülhet közös szülői felügyelet megállapítása, ha bármelyik szülő esetén felmerül a bántalmazás gyanúja.
Varga Judit javaslata előremutató, de jelenleg nincs meg hozzá a kellő bírói gyakorlat. Hiszen, ha a szülők közösen nem tudnak megállapodni a gyermekfelügyeletről, akkor feltételezhetően pont a fokozott szülőtársi együttműködés, valamint a normális és konstans kommunikáció nincs meg a szülők között. Ezek nélkül viszont a közös gyermekfelügyeletnél, aki sérülni fog az pont a gyermek
- mondta az Alfahírnek a válástörvényről Beleznay Zsuzsanna, a Jobbik család- és nőpolitikáért felelős képviselője, valamint a 2021-es magyarországi ellenzéki előválasztás büszke országgyűlési képviselőjelöltje Teréz és Erzsébetvárosban.
Így gyermekvédelmi szempontból ezt a javaslatot csak abban az esetben lehet támogatni, ha a bírói gyakorlat tökéletesen fel van készítve és valóban csak azokban az esetekben adják meg a közös felügyeletet, amikor a gyermeket nem teszik ki emiatt felesleges stresszfaktornak. Hiszen a gyermek nem a szülők játékszere. Ezen kívül az elvált szülők legnagyobb problémája, hogy volt házastársuk egyáltalán nem, vagy csak több hónapos csúszásokkal fizeti a gyerektartást
- teszi hozzá a jobbikos politikus.
Azt Beleznay Zsuzsanna is elismeri, hogy a jelenlegi rendszer nem maradhat fenn, amely alapján legalább három hónap teljesítéssel el kell maradnia a kötelezettnek, hogy az egyedülálló szülő kérhesse a megelőlegezést.
Azonban mivel kiemelten fontos, hogy az anyagilag nehezebb helyzetben lévő családok minél hamarabb megkaphassák a nekik jogosan járó tartásdíj összegét, így javaslatunk alapján már legalább egy hónap elmaradás esetén kérhetnék a tartásdíj teljes összegének a megelőlegezését. Minden esetben fontosnak tartjuk, hogy az egyedülálló szülő a megállapított tartásdíj teljes összegét megkaphassa, így javasoljuk, hogy a kötelezett részteljesítése esetén is, annak mértékétől függetlenül, az elmaradt tartásdíj teljes összege megelőlegezhető legyen
- közölte a Jobbik szakpolitikusa.