A 2018-as országgyűlési-, és a 2019-es önkormányzati választásokon tapasztalt úgynevezett „voksturizmus” nevű csalással kapcsolatos büntetőeljárásokról kérdezte Polt Péter legfőbb ügyészt a párbeszédes Kocsis-Cake Olivio. Az országgyűlési képviselő emlékeztetett, hogy a határ melletti települések lakói szerint választások alkalmával bevett gyakorlat Ukrajnából akár magyarul sem beszélő voksturistákat pénz ellenében Magyarországra utaztatni, így Kispalád mellett Záhonyra, Beregsurányra vagy Tiszabecsre, ahol az ország legszegényebb térsége révén a rászoruló lakosok pár ezer forint ellenében igent mondanak a határ másik oldalán élő emberek bejelentésére.
Olyan településekről van szó, ahol akár száznál is több bejelentett lakóval rendelkező ingatlanok állnak, a lakosságszám jelentősen növekedett, ahogyan a fideszes jelöltekre leadott szavazatok aránya is.
Polt Péter legfőbb ügyész válaszában közölte, a 2018-as országgyűlési választások esetében fiktív lakcímbejelentésekkel kapcsolatos közokirat-hamisítás bűntette miatt
- 4 nyomozás van folyamatban,
- 4 feljelentést elutasítottak,
- 21 eljárást felfüggesztettek,
- 11 eljárást megszüntettek,
- 5 ügyet zártak le 13 vádlottal szemben, közülük 6 ember pénzbüntetést kapott, 7 pedig próbára bocsátást.
A 2019-es önkormányzati választások esetében fiktív lakcímbejelentésekkel kapcsolatos közokirat-hamisítás, és választás rendje elleni bűncselekmények miatt
- 13 ügyben folyik nyomozás,
- 1 feljelentést elutasítottak,
- 1 eljárást felfüggesztettek,
- 16 eljárást megszüntettek,
- 4 ügyben 12 terhelttel szemben vádat emeltek,
- 2 ügyben 9 fővel szemben feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmaztak,
- 3 ügyben született bírósági döntés: közokirat-hamisítás miatt 3 ember pénzbüntetést kapott, 8 embert próbára bocsátottak, 1 eljárás folyamatban van.
A voksturizmus lényege, hogy olyan választókerületekben, ahol szoros eredmény várható a jelöltek között, pénzért máshol élő embereket jelentenek be az adott körzetbe – egy házba akár 100 főt is -, így ők a listás voksoláson túl legálisan szavazhatnak a kijelölt személyre egyéniben is, és ezzel választási eredményeket dönthetnek el, miközben a hatóságok semmit nem lépnek.
Nem csak országon belül működik ez a csalási forma, hanem jellemzően ukrán-magyar kettős állampolgársággal rendelkező külhoniakat is jelentettek már be hazai lakcímekre, sőt még olyanokat is, akik a honosítási eljárással visszaélve valójában nem is magyarok voltak, hanem ukránok. Erre szakosodott aktivisták minden papírt kitöltenek nekik a magyarországi bejelentéshez anélkül, hogy egyáltalán átlépnék az országhatárt, majd a választás napján busszal áthozzák őket Magyarországra, megmondják nekik, kire szavazzanak, és hazaviszik őket.
Noha ez a választási csalás a lakcímbejelentések miatt nagyon feltűnő és könnyen leleplezhető lenne, a hatóságok láthatóan teret engednek neki.