A Die Welt című konzervatív német lap "Magyarország csak azt teszi, amit mindenki megtesz Európában" címmel közölt írást vasárnap a hírportálján Varga Judit igazságügyi miniszterrel folytatott beszélgetés alapján.
A lap tudósítója, Boris Kálnoky írásának bevezetőjében kiemelte: Varga Judit szerint a "liberális véleménydiktatúra" megnyilvánulását jelentő "álhír", hogy a koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló új magyar törvény kiüresíti a demokráciát.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a rendkívüli jogrendnek vége, amint elmúlt a veszély, ami "objektív kritérium", hiszen nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is "meglehetősen világos lesz", hogy mikor ér véget a világjárvány, és vele együtt a veszélyhelyzet.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy másokkal egyeztetve szüntetik majd meg a veszélyhelyzetet. Erről "minden országnak önállóan kell döntenie" - mondta Varga Judit.
A miniszter visszautasította az Európai Bizottság európai értékekért és átláthatóságért felelős tagja, Vera Jourová azon követelését, hogy a kormány rövid időn belül adja vissza különleges felhatalmazását. Mint mondta, a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetet a megfelelő időpontban "a szükségesnél egy nappal sem korábban, és egy nappal sem később" vonják majd vissza.
Szijjártó a magyar megoldásnál nem tud demokratikusabbat elképzelni
Szijjártó Péter a CNN-nek adott interjút, Christiane Amanpour a felhatalmazási törvényről kérdezte a külgazdasági és külügyminisztert. A tárcavezető szerint számos álhír terjed Magyarországról az új törvénnyel kapcsolatban, amelyekben az időkorlát hiányát emelik ki. Ez a kritika szerinte nem teljesen igaz, mert csak a parlament hirdetheti ki a rendkívüli helyzetet.
Azzal kapcsolatban, hogy az uniós biztos szerint a számos tagországban bevezetett veszélyhelyzeti törvények a demokráciát potenciálisan fenyegető veszélyt jelentenek, a miniszter kiemelte, hogy az általánosítás helytelen. Amíg ezek a jogszabályok az alkotmány keretein belül vannak és működik az alkotmánybíróság, nincs veszélyben a demokrácia, sem Magyarországon, sem más európai államokban - mondta.
Hozzátette, hogy a veszélyhelyzet megszüntetéséről az Országgyűlés dönt, a járvány elleni védekezésről szóló törvény így éppen a parlamentet erősíti. Arra a felvetésre, hogy a Fidesz kétharmados többséggel rendelkezik a testületben, így nemigen várható, hogy a kormány szándékaival ellentétes döntést hoz, kijelentette, hogy aki ezt kifogásolja, annak valójában a magyar választókkal van gondja.
Mint mondta, ez nem jogi, hanem politikai kérdés. Rámutatott: a választók két éve úgy döntöttek, hogy kétharmados parlamenti többséggel ruházzák fel a kormányt, két év múlva pedig ismét döntenek majd.
Arra a kérdésre, hogy miért nem rögzítettek időbeli korlátot a jogszabályban, elmondta, hogy ennél jóval erősebb parlamenti ellenőrzést építettek be. A parlament bármikor visszavonhatja a kormánynak adott felhatalmazást, ami "sokkal erősebb garancia" annál, mintha beleírtak volna a törvénybe egy időhatárt, amelynél "az ég tudja milyen helyzetben lehet az ország".
Varga Judit ennél a résznél azt felejtette ki érveléséből, hogy a törvénybe beleírt időhatár meghosszabbítását kétharmaddal ismét könnyen megoldhatták volna, de indokolt esetben az ellenzéki pártok is támogatták volna azt (a szerk.).
"Semmi nem indokolja, hogy Orbán Viktornak élethosszig tartó felhatalmazást adjunk"
Jakab Pétert, a Jobbik elnökét a Magyar Hang kérdezte a parlament elé kerülő felhatalmazási törvényről. Ahogy arról beszámoltunk, a parlamenti ellenzéki további hétpárti egyeztetést sürget Orbán Viktor legújabb elképzeléséről, a veszélyhelyzet korlátlan ideig tartó meghosszabbításáról. Kérve kérjük Magyarország kormányát, hogy döntsön felelősen, és rendelje el a kötelező házi karantént minden magyar állampolgár érdekében, három indokolt kivétellel: munkavégzés, vásárlás, illetve segítségnyújtás esetén!
Hozzátette, hogy a veszélyhelyzet idején tett intézkedések e jogrend megszűnésével automatikusan érvényüket vesztik.
Varga Judit hangsúlyozta: a parlament félreállításáról tett kijelentések azt mutatják, hogy a nyugati sajtó valamit nagyon félreértett. A törvényhozás egészen az ülésszak végéig, június 15-ig "teljesen normálisan" dolgozik tovább, működnek a bíróságok és működik az alkotmánybíróság is, vagyis továbbra is érvényesül "a fékek és egyensúlyok" rendszere.
A kormány csupán az azonnali döntést igénylő ügyekben jár el a megszokott jogszabályalkotási eljáráson kívül, például azért, mert az állampolgárok és a gazdaság érdekei miatt azonnal fel kell függeszteni a hitelek törlesztését. A különleges felhatalmazás ilyen ügyek rendezésére való, és csak ezekre korlátozódik - fejtette ki az igazságügyi miniszter.
"Álhírek"
Így az EU és az Európai Néppárt (EPP) részéről megfogalmazott vádak, amelyek szerint Magyarországon a rendkívüli állapot révén kiüresítik a demokráciát, valójában "álhírek", és egy európai "liberális véleménydiktatúra" megnyilvánulásai.
"Ezeket az embereket valójában az zavarja, hogy Magyarországon konzervatív kétharmados többség van" - jelentetett ki Varga Judit.
Hozzátette, hogy különösen a német külügyminisztérium európai ügyekért felelős államiniszterével, Michael Roth-tal - a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusával - folytatott tárgyalása volt csalódást keltő. Mint mondta, német tárgyalópartnere telefonbeszélgetésük alkalmával nem mutatott érdeklődést a válaszaira, csupán dokumentálni kívánta, hogy kifejezte aggodalmát, és kérése ellenére nem volt hajlandó megnevezni a törvény azon részeit, amelyeket kifogásolhatónak tart.
Varga Judit aláhúzta, hogy felháborítónak tartja ezeket a jelenségeket, és kiemelte, hogy több "bátorságot" és nagyobb "szolidaritást" vár a német Kereszténydemokrata Uniótól (CDU) és testvérpártjától, a bajor Keresztényszociális Uniótól (CSU).
Felvetette: "kereszténydemokrata barátaink" nem jelentik ki "nyilvánosan, bátran és szolidárisan, hogy nem úgy áll a helyzet, ahogyan a sajtóban lefestik".
Hozzátette: az EPP vezetése a tagpártok többségének akaratával szembeszegülve "szándékosan feszültséget kelt", ami "rendkívül káros", hiszen amint Orbán Viktor kormányfő a CDU-elnökéhez, Annegret Kramp-Karrenbauerhez intézett levelében kiemelte, az olyan időkben, mint a mostaniak "fontos, hogy megőrizzük egységünket".
(MTI nyomán)
13 tagpárt a Fidesz kizárását kéri a Néppártból
Egy levélben arra kérik Donald Tuskot, az Európai Néppárt elnökét és a szövetség vezetőit, hogy zárják ki a Fideszt a pártcsaládból, az aláírók között 13 tagpártot láthatunk. A szignálók a két belga, a két svéd, a dán, a finn, a cseh, a holland, a görög, a litván, a szlovák, a norvég és a luxemburgi tagpártok első emberei, köztük a görög és norvég miniszterelnökkel.