Vasárnap mintegy 2 és fél millió berlini járulhat az urnákhoz, hogy eldöntse, kik alkotják majd a német főváros új képviselőtestületét.
Az eddigi előrejelzések alapján a várost irányító szociáldemokrata (SPD)-keresztényszocialista (CDU) koalíció jelenlegi formájában biztos nem éli majd túl a megmérettetést, az egyik nagy kérdés az, hogy az esélyes pártok közül ki kerülhet királycsináló szerepbe?
A másik lényeges téma a voksolás kapcsán az lesz, hogy az AfD képes lesz-e a hírhedten liberális, középre húzó német fővárosban bejutni a közgyűlésbe?
Ahhoz, hogy ezt keresztül tudják vinni, az euszkeptikusoknak a tizenkét kerület legalább egy polgármesteri székét kell megszerezniük, amire a közvélemény-kutatások szerint van esélyük, ami komoly teljesítmény lenne, tekintettel arra, hogy eddig mindössze egy kisebb településen van városvezetőjük.
A jelenlegi szociáldemokrata polgármester, Michael Müller már korábban hangot adott aggodalmának, miszerint, ha az általuk szélsőjobboldalinak tartott párt kerületi szinten pozícióba jut, azzal "egyfajta kormányzati felelősséghez" juthatnak.
A kerületi elöljárók ugyanis komoly anyagi és adminisztratív erőforrások fölött rendelkeznek, amiket a szociáldemokrata polgármester előre félt az AfD-től, mert szerinte a párt politikusai vissza fognak élni ezekkel.
Az euszkeptikus alakulat azonban nem esik kétségbe a kihívástól, sőt, a párt fővárosi vezetője, Georg Pazderski úgy nyilatkozott:
"Berlin lesz az AfD vezető- és kormányképességének jelképe."
A politikus tudatában van, hogy a legtöbb tagjuknak nincs politikai, vagy kormányzati tapasztalata, de mint jelezte, a párt akár Berlinen kívülről is hajlandó volt megfelelő személyeket keresni a feladatra.
Az előrejelzések szerint a berlini terepen esélyesebb pártok élbolya kifejezetten szoros, ami akár annak is kedvezhet, hogy egy jó mozgósítással az AfD meglepetést okozhasson.
Jelenleg a polgármestert adó SDP vezet 23 százalékkal, tőlük lemaradva a kormányzó CDU a második 18 százalékkal.
A mezőny lehetséges koalíciós partneri helyre pályázó tagjai a Zöldek, illetve a Baloldal 15, illetve 14,5 százalékon állnak.
Őket követi az AfD 14 százalékkal, ami a rendkívül nehéz terepen önmagában is szép eredmény lenne, ám a politikai elemzők nem tartják kizártnak, hogy a második helyért folyó CDU-zöld párbaj árnyékában észrevétlenül előretörjön a jobboldali brigád.
Azt, hogy az AfD elutasítottsága Berlinben némileg csökkent, szépen példázza, hogy a mecklenburg-elő-pomerániai választások napján ellenük szervezett tömegtüntetésen az eredetileg beharangozott demonstrálók csupán mintegy negyede jelent meg.