Mint ismert, az ukrán alkotmány nem ismeri el a kettős állampolgárság jogintézményét, annak ellenére sem, hogy (vagy éppen azért, mert) állampolgárai jelentős része rendelkezik orosz, román vagy lengyel állampolgársággal. Ha azonban valaki mégis kettős állampolgár lett volna azt eddig csak hatósági szinten (például a titkosszolgálatok) fenyegették (ez sem smafu persze!), de törvényi szinten nem szankcionálták, szemben például a már uniós tag Szlovákiával. Ezt a Rubicont is átlépte azonban Kijev néhány hete.
Egy május 1-jén életbe lépett törvénymódosítás szerint ugyanis bármely állami alkalmazottat ki KELL rúgni 3 napon belül, ha kiderül róla, hogy rendelkezik az ukránon kívül más állampolgársággal. Ezzel kapcsolatban akkor Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzó gyorsan világossá tette, hogy
„akinek az ukrán mellett más állampolgársága is van, önként távozzon még a törvény május elsejei hatályba lépése előtt”
Lengyel Lászlót, a Beregszászi Járási Tanács oktatási osztályának vezetőjét pedig e jogszabály alapján bocsátották el május 5-én. Szerintük ugyanis Lengyel kettős állampolgár,
még magyar útlevelének sorszámát is közzétették,
bár az érintett egyébként azóta is tagadja, hogy felvette volna a magyar állampolgárságot.
Ezzel kapcsolatban Szávay István, a Jobbik országgyűlési képviselője kérdezte a külgazdasági és külügyminisztert hangsúlyozva, hogy
„a kárpátaljai hatalmi elitváltásban gyökerező konkrét ügytől eltekintve az eset számos súlyos problémát vet fel, az elmúlt hetekben azonban sehol nem lehetett olvasni a magyar külügy tiltakozásáról e felháborító eljárással kapcsolatban.”
Szávay szerint miközben hemzsegnek a „barátinak mondott grúz, izraeli vagy éppen amerikai kettős állampolgárok” a Washingtonból kézivezérelt ukrán kormányban és közigazgatásban, politikai leszámolásokra és a helyi magyarság megfélemlítésére alkalmat adó és a jelek szerint erre is használt bunkósbot-jogszabály született az unióba igyekvő Ukrajnában. Szerinte
a magyar kormánynak nem folyamatos hűségesküket kellene tennie Kijevnek
területi integritást védelmezve és az európai uniós csatlakozást egyengetve úgy, hogy cserébe nem kér semmit, hanem mindent meg kellene tenni a kárpátaljai magyarság védelme érdekében.
A jobbikos képviselő ezért azt kérdezte, hogy szóba került-e Csutora Zsolt, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) keleti nyitásért felelős helyettes államtitkár és Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter május 6-i (tehát közvetlenül Lengyel kirúgása utáni) találkozóján az állampolgárság ügye és felszólította a kormányt, hogy védje meg a kárpátaljai magyar állampolgárokat.
Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár válaszában elmondta
„Kárpátalján eddig nem volt jellemző, hogy kettős állampolgársága miatt bárkit hátrány érjen”
amihez szerinte a „jól fejlődő magyar-ukrán kapcsolatok” és a Kárpátaljának nyújtott sokrétű támogatás is hozzájárult. Az államtitkár mindehhez hozzátette, hogy
„Magyarország egyetlen ország hatóságainak sem adott ki és nem is ad ki a jövőben sem adatot az egyszerűsített honosítással magyar állampolgárságot szerzett személyekről.”
Ha pedig magyar állampolgárt külföldön magyar állampolgársága miatt sérelem ér, akkor azzal szemben a magyar diplomácia minden szinten és fórumon a lehető leghatározottabban fellép, ugyanakkor azt kérte, hogy az ehhez hasonló eseteket a jövőben ne politikai szinten vitassák meg.
Magyar mindehhez hozzátette, hogy bár se a kárpátaljai magyar szervezetek, se az érintett nem kérte segítésüket, kivizsgálják az ügyet, továbbá reményét fejezte ki, hogy európai normákhoz való közeledés Ukrajnában is elvezet majd a kettős állampolgársággal kapcsolatos álláspont felülvizsgálatához.