A vendégek kiválasztása egyáltalán nem véletlenszerűen történik: Tény, hogy az idősebb emberek hiszékenyebbek, így fogékonyabbak a magukat szakértőknek beállító, jó megjelenésű, profi marketingesek manipulációira. Épp ezért ötven, hatvan év alatt nem is igazán invitálnak senkit, a legnagyobb lehetőségek a nyugdíjasok körében van, akiket a kommunikációtudomány által már évtizedekkel ezelőtt lefektetett tézisekkel húznak csőbe: Ilyen a kevésbé ismert szakszavak használata, a tudósokra való hivatkozás, a hamis példák illusztrálása, a megjátszott kedvezmények kisorsolása (ilyenkor a „szerencsés” tízszeres ár helyett „csak” ötszörös áron juthat a termékhez), a múló alkalommal való lépéskényszer előcsalogatása (Csak most! Csak itt!), vagy a bűntudat, a lelkiismereti zavar keltése (Az egészség többet ér minden pénznél! Ugye látni akarja az unokája esküvőjét?).
Harmincezerért veszi, háromszázért adja tovább
A termékbemutatókon tapasztalható visszaélések többrétűek: Egyrészt a termékek többségükben semmilyen hatással nem bírnak az emberi szervezetre, vagy hatásfokuk igen alacsony: Így a csodamágnesek, atkamentes ágyneműk, „zseniális erejű” tisztítógépek, víz- és levegőszűrök többsége egy szakértői vizsgálaton finoman fogalmazva sem szerepelnének jól. Másrészt ezek piaci ára csak töredéke annak, amit a bemutatókon szabnak, a különbség pedig akár tízszeres lehet. Mindez azonban nem jelent problémát, hiszen a profi, áltudományos marketing-előadás, és a gondos utánajárás lehetőségének hiánya, az idős emberek jóhiszemű naivitásával kombinálva biztos piacot nyújt a csalók számára. A cégek továbbá felkészültek arra is, hogy a résztvevők általában nem rendelkeznek a vásárláshoz szükséges óriási összeggel: Részletfizetésben, hitelügyintézésben természetesen készségesen, még a helyszínen segítenek.
Ébred a politika
Úgy tűnik azonban, hogy ha évtizedes késéssel is ugyan, de végre a politika is kezd felfigyelni erre a rengeteg embert megkárosító gyakorlatra. Szerdán Szanyó Miklós, a Jobbik budapesti alelnöke, III. kerületi önkormányzati képviselője és Varga Ilona XVI. kerületi képviselő tartott sajtótájékoztatót, melyen arról beszéltek, hogy a nemzeti párt önkormányzati szinten próbált keresztbe tenni a csaló cégeknek, egyelőre több-kevesebb sikerrel. Az előterjesztések többnyire azt célozták, hogy a bejelentett előadásokról az önkormányzat, a fogyasztóvédelem és a rendőrség rendszeres tájékoztatást kapjon, illetve a jegyző egy külön szervezeti egység keretében hatósági ellenőrzést végezhessen, továbbá minden ilyen esetről tájékoztatást, figyelmeztetést kapjon a lakosság a helyi lapokon keresztül. A jobbikosok közölték, hogy egy, a termékbemutatózás ellen szerveződött Facebook-csoporttal együttműködve több előadást is sikerrel lepleztek le.
Az adatvédelmi hatóság csak sorol, és sorol...
A jobbikosokon túl szerdán a KDNP és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is sajtótájékoztatót tartott, ahol Harrach Péter frakcióvezető és Rétvári Bence államtitkár beszélt a politikai közbelépés fontosságáról, jelezve, hogy törvényjavaslatok és jogszabály-módosítások várhatóak. Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke az adatvédelmi kockázatokra hívta fel a figyelmet, ugyanis a termékbemutatós cégek sokszor jogellenesen gyűjtenek személyes adatokat, például TAJ-kártya, vagy személyigazolvány számokat. Előbbi egyébként egyértelműen azt a célt szolgálja, hogy még hitelesebbnek tűnjön a vállalkozás, pedig valójában semmilyen kapcsolatban nem állnak a társadalombiztosítóval.
A kiadott jelentés szerint az elérhetőséget nehezíti, hogy a cégek nevüket és címüket gyakran változtatják, magatartásuk azonban sok esetben kimeríti a csalásnak, illetve a fogyasztók megtévesztésének tényállási elemeit. Az adatvédelmi hatóság külön felhívja a figyelmet a telefonszámok törvénytelen kezelésére, melyeken keresztül elérhetik, és „ingyenes egészségügyi tanácsadásra”, vagy olcsó kirándulásra invitálhatják az áldozatokat. A NAIH jelezte azt is, hogy az egészségügyi vizsgálatok (már ha valósak egyáltalán) során keletkező adatok különleges adatnak minősülnek, így csak írásos hozzájárulással lehet azokat kezelni, ez azonban csak akkor jogszerű, ha az alany mindenre kiterjedő, részletes tájékoztatást kap. Ez általában nem szokott megtörténni, legalábbis a hivatal vizsgálata során ilyennel egyszer sem találkozott. A NAIH javaslatait és negatív észrevételeit a kiadott jelentés alapján még hosszasan lehetne sorolni. Egyelőre még alig egy tucat céget bírságoltak meg, ugyanakkor volt, amelyiket tízmilliós összegre.
A védelem mindenkinek jár
Természetesen a termékbemutatózás ügyét el lehet intézni annyival is, hogy senkinek „nem kötelező vásárolnia”, és egyébként is, „aki hülye, haljon meg”. Viszont szögezzük le, hogy ez egy normális országban nem történhet így. Amennyiben egyes társadalmi csoportok akár életkorukból, egészségügyi állapotukból vagy más tényezőből kiindulóan könnyebben megtéveszthetőnek bizonyulnak a profi csalók számára, úgy a politikai vezetésnek intézkednie kell, és jogi védelmet kell nyújtania az érintetteknek, illetve meg kell akadályoznia a haszonleső, szélhámos cégek szabad működését és gazdagodását.