- várhatóan megszűnik a letelepedési kötvény, bár már november 8. után
- ismét benyújtják a szélerőművek ellehetetlenítését célzó törvényt
- ismét lesz egy menetrend szerinti bürokrácia csökkentés
- szigorítanak a közbeszerzési törvényen
- növekszik a hadsereg létszáma, remélhetőleg nem tábornokokkal
- változik a kisadózókra vonatkozó szabályozás
- ahogyan várható volt: a MÁV fogja működtetni a HÉV-eket, ismét tárgyalnak Ferihegyről, 1200 milliárd forint közlekedési fejlesztés lesz
- Nem a kormányon múlik, hogy a hírcsárdában nem hirdet
- majd a választók döntenek rogán-ügyben
Lázár János a 67-ik kormányinfón közölte: a kormány nem enged a Jobbik "zsarolásának", nem kötik össze a bevándorlás megállítását "pitiáner, piszlicsáré" ügyekkel, amely szerinte kisszerűség.
Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a felminősítés miatt érdemben javult a külső államadósság helyzete, ezért vissza lehet térni a hagyományos eszközökhöz, vagyis nem lesz szükség a jövőben a kötvényekre.
Magyarán, végre megtalálták a megoldást a kormányzat számára is egyre kínosabb, nemzetbiztonsági kockázatot magában hordozó letelepedésikötvény-bizniszből való kihátrálásra.
A miniszter később, egy kérdésre válaszolva finomított az általa korábban mondottakon. Eszerint:
"formális döntés nincs a kötvényekről, még vizsgálják azt. Az az ő véleménye, hogy nincs szükség a kötvényekre."
A szaúdi szomszédság
A Magyar Narancs hatoldalas cikkben rajzolta meg Ghaith Pharaon szaúdi üzletember pályaképét. Mint ismert Pharaon nemcsak a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető körökkel áll üzleti kapcsolatban, de most már lényegében Orbán Viktor szomszédja is, lévén a kormányfő Cinege utcai ingatlanával szembeni két telket is a szaúdi üzletember érdekeltségébe tartozó Kft.
Kiderült: Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője arról tájékoztatta a kormányt, hogy három parlamenti frakció számára (Fidesz, KDNP, Jobbik) elfogadható az alkotmánymódosítás szövege, utóbbi viszont továbbra is ragaszkodik a letelepedési kötvények megszüntetéséhez.
A gazdasági miniszter először készít egy jelentést, hogy milyen hatásai vannak a felminősítésnek, válaszolta arra a kérdésre, hogy mikor vezetik ki a letelepedési kötvényeket.
"Korábban egy speciális külső forrás volt ez. Most hogy felminősítették hazánkat, egy új pályára kerültünk."
Új pénzügyi csoportok finanszíroznának minket, "egy másik osztályba" léptünk. Kiderült: "nem fog november 8-a előtt a parlament elé kerülni a letelepedési kötvény ügye. De nem is függ össze az alaptörvény-módosítással."
Szintén kérdésre válaszolva közölte: "Nem érzem ebben a korrupciós kockázatot". Arra kérdésre, hogy vajon ez egy piszlicsáré vagy egy fontos ügy, azt mondta, hogy a befolyt 1 milliárd euró az államadóssághoz képest piszlicsáré, nem segít ki a bajból. Sokkal jobb lett volna, ha 10 milliárd euró lett volna a bevétel."
Ez biztonsági kérdés!
A Jobbik továbbra sem ért egyet sem a Fidesszel sem pedig a kormánnyal, szerintük a letelepedési kötvények kérdése elsősorban biztonsági kérdés, amit felelős politikus még véletlenül sem nevezhet „piszlicsáré, pitiáner ügynek”.
Közleményükben azt írták, ragaszkodnak ahhoz az alapvetésünkhöz, hogy csak a biztonsági kockázatot jelentő letelepedési kötvények kivezetését követően támogatják az Alaptörvény módosítását. "Örülünk, hogy érveink nyomására a Fidesz is belátta a biztonsági kockázat mellett korrupcióval is terhelt letelepedési kötvények kivezetésének szükségességét" - fogalmazott az ellenzéki párt.
Ugyanakkor figyelmeztetnek: a kötvények kivezetésének konkrét időpontját Lázár János nem jelölte meg, ezért erről további ötpárti egyeztetések szükségesek.
Később hozzátette: még idén rendezik a törvény sorsát.
Na és mennyit kerestek eddig a kötvénnyel az offshore cégek?
2012 óta nyár közepéig a BÁH 3649 engedélyt adott ki és 3645 kötvénycsomagot vásároltak, nagy többségben kínaiak jöttek hozzánk - írja az Index. Ezzel Rogán Antal szerint összesen 1 milliárd eurót hozott be az ország, ami teljesen megfelel az eredeti terveknek. A letelepedési kötvény lényege, hogy aki fizet a kötvényért és megkapja az engedélyt, valójában sosem vásárol kötvényt, ugyanis mindent azokon a közvetítő cégeken keresztül kell intézni, amelyeket a parlament gazdasági bizottsága anno – Rogán Antal vezetésével – kiválasztott. Ezek pedig offshore cégek, cserébe bejutást biztosítunk az EU-ba szinte bárkinek. A tervet Rogán Antal vitte elejétől a végéig, ő ajánlgatta a titkos offshore vállalkozókat is - írja a portál. Ezek a cégek pedig rettenetesen sokat keresnek ezen az üzleten, ugyanis eltehetik a kötvénycsomag ellenértéke és névértéke közötti különbséget, vagyis azt, amivel többet fizet a kötvényért a gazdasági bevándorló, mint amennyiért kibocsátja a kötvényt az ÁKK, ezzel pedig eddig 32 milliárd forintot kerestek a főleg offshore hátterű cégek. Erre jön rá az a kötvényenként 30-60 ezer euró, amit a közvetítésért számolnak fel a cégek, meg a kétszázalékos kamat, amit szintén ők tesznek el, így összesen nagyjából 65 milliárdra jön ki a teljes összeg.Nagy szigor lesz ám!
Szigorúbb lesz a közbeszerzési törvény: aki megszegi a szabályokat, azokat akár 90 napra is ki lehet zárni a tenderből. Cél az is, hogy jelentősebb legyen a verseny. Általában egy pályázó volt, korábban a Közgép kizárólagos indulása miatt sokat kritizálták a rendszert (:DDDD). Ha nincs elég ajánlat, akkor az ajánlás érvénytelen is lehet.
Továbbra is téma a kvóta Brüsszelben
Lázár abban bízik, hogy a szlovák elnökség egy mindenki számára elfogadható megoldást dolgoz ki, s emlékeztetett: a visegrádi országok sikerrel blokkolták a bevándorlók szétosztásának elfogadását.
Felidézte Matteo Renzi olasz miniszterelnök fenyegetőzését is, miszerint ha nem vesszük ki részünket a bevándorlók szétosztásábó, akkor megvonják tőlünk az EU-s forrásokat.
Lázár felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar kormány szerint ehhez meg kellene nyitni az EU-s alapszerződést, felül kellene vizsgálni a menekült- és a kohéziós politikát érintő részeket. "Ettől a magyar kormány nem zárkózik el" - mondta.
Alig kellett kölcsönt felvenniük a "gazdáknak"
Kigolyózták Fazekas Sándort, szétbontják ugyanis a Magyar Vidékfejlesztési Hivatalt (ez felügyeli az EU-s agrártámogatásokat), és véletlenül "átmenetileg" a Miniszterelnökség alá kerül, amig a szétbontás menetrendje nincs meg.
"Hogy a hivatal legyen az emberért, és ne fordítva".
- mondta Lázár sokatmondóan.
Kiderült: a későbbiekben az FM és a Kormányhivatalok között fogják szétdobni az osztályokat.
Lázár tájékoztatott az állami földek eladásából befolyt pénzekről is. Eszerint 270 milliárd forint folyt be az államkasszába 200 ezer hektár föld eladásából a Földet a gazdáknak! program során. Mint mondta: folyamatosak a bejegyzések, a szerződések aláírása és a pénzek átutalása. Hozzátette: a "gazdák" mindössze 130-140 milliárd forint hitelt vettek fel, a többit "saját zsebből fizették".
"November 15-ig reagál a kormány az állandó magyar képviseleten az Európai Unió kötelezettségszegési eljárására, ami a földforgalmi törvényünk ellen indult. Lázár szerint ez mindenképpen az Európai Unió Bírósága elé fog kerülni. Aggodalma szerint az EU külföldiek és jogi személyek előtt is megnyitná a magyar agráriumot."
- mondta.
Nem kellenek szélerőművek
Lázár János szerint szélerőművek nélkül is teljesíteni tudjuk a párizsi klímaegyezményben vállaltakat - mondta ezt annak kapcsán, hogy Áder János visszaküldte az országgyűlésnek megfontolásra a villamosenergiáról szóló törvény módosítását, amely ellehetetleníti a szélerőművek építését. Mivel a kormány nem ért egyet Áder Jánossal, ezért apróbb módosításokkal ismét benyújtják a parlamentnek azt.
Nagyon szeretne bürokráciát csökkenteni Lázár
"Túl sok bürokrata él az országban, akik bürokratikus szabályokat hoznak" - fogalmazott.
Elmondta: reális, hogy 5 éves távlatban pótolható 100-200 ezer közhivatalnok munkája. A jelenleg dolgozó 4,3 millió emberből körülbelül 1,2 millión az adóforintokból kapnak fizetést, sőt, elárulta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Tállai András NAV-elnöktől is többször megkérdezte, ha van EKÁER és online-kassza, akkor miért dolgoznak a NAV-nál 22 ezren.
Hozzátette: "akiket most leépítene, karriertámogatásban részesülnek. Az őket alkalmazó cégek járulékcsökkentésben részesülnek. Ismert, január elsején több háttérintézmény is megszűnik."
Nagyon nagy barátai a magyar busznak
A magyar gyártmányú buszoknak kértünk egy esélyt a fővárostól - reagált arra, hogy a főváros nem szervezi ki -méregdrágán - a metrópótlást. Annyi autóbusz lesz, amennyi a kereslet, tehát ehhez fogják igazítani a gyártást. Mindenki partnere a főpolgármesternek, a kormány pedig elkötelezett a hármas metró felújítása kapcsán.
"Megkértük Budapestet, hogy a magyar gyártású buszoknak adjon egy esélyt, többet nem tudunk tenni. Minden önkormányzattól ezt fogjuk kérni: adjanak esélyt a magyar buszgyártásnak"
- hangsúlyozta többször is a miniszter (mint ismert, az Orbán-kormány 2011-ben buszbeszerzési stoppot rendelt el, ezzel gyakorlatilag a magyar buszgyártást végképp padlóra küldte, miközben Budapesten - tehát a legnagyobb buszos piacon - számolatlanul vásárolták a külföldi buszokat. Akkor még kevésbé volt fontos a magyar busz sorsa).
Lázár szerint a kormány nem ellensége a metrófelújításának: "137 milliárd forintot hagytunk jóvá a főpolgármesternek a metrófelújításra. Költhettük volna a vasútra is ezt az összeget. Hogyan lenne a kormány ellensége a felújításnak, mikor ő a legnagyobb támogatója ennek a projektnek? A legfontosabb az utazóközönség biztonságának kérdése. Mit tehettünk volna még?"
Eldőlt: a MÁV fogja üzemeltetni a HÉV-eket, valamint 1200 milliárd forintot költ a kormány vasútfejlesztésre a következő években. Korszerűsítik a Budapest és Százhalombatta, valamint a Budapest és Hatvan közötti vonalat. Felújítják a Balaton körüli vonalakat is - jelentette be Lázár. Ezek közül azonban több már most futó projekt, így nagy újdonság nem volt ebben. Ismét foglalkozik a kormány a Liszt Ferenc repülőtér és a belváros közötti összekötés fejlesztésével.
Nem a valóságot nézik
Mennyi hazugság után dönt úgy a kormány, hogy megszünteti az állami hirdetéseken keresztüli közpénz-folyósítást olyan sajtótermékeknek, hírportáloknak, amelyek szemrebbenés nélkül hazudoznak, gondolhatunk itt a Ripostra, a 888.hu-ra, vagy épp az Origo-ra – érdeklődtünk Lázár Jánosnál.
A miniszter válaszában elmondta, hogy az Alfahír kérdése is bizonyítja, hogy milyen bölcs döntést hozott a kormány amikor, nem ezekkel a sajtótermékekkel, hanem hirdetésszervezőkkel kötött szerződést. Hogy ezek a piaci ügynökségek, hol és milyen körülmények között hirdetnek, azt tőlük kell megkérdezni. Persze a kormány elszámoltatja majd az ügynökséget, hogy az általuk elvégzett munka kellően színvonalas, hatékony volt-e – fogalmazott Lázár János, majd hozzátette: szerződtetett az ügynökség dönti el, hogy kik lesznek a reklámcsomagban.
Példaként felhozta, hogy a felfüggesztett Népszabadságban is a voltak állami hirdetések.
"De így előfordulhat, hogy nemsokára a Hírcsárdában is lesznek állami hirdetések?"
- figyelmeztettük Lázárt. Félelmünkre azt felelte, azt nem tudja, hogy az ügynökség a valóságtartalmat vagy a nézettséget vizsgálja. Bár szerinte előbbi esetben kevés orgánum maradna állva.
Az Alfahír kérdésére megerősítette, nem csökkent Rogán Antal iránti bizalom, de a választok fogják úgy is meghúzni a végső konzekvenciát – tette hozzá.
És szinte a végére kiderül: mit tart Lázár János kínosnak és kellemetlennek
"Kínos és kellemetlen Tasnádi előléptetése, de alapból sem szerencsés a III-as főcsoportfőnökségből alkalmazni valakit a kormányban. De erre 1990-ben kellett volna megoldást találni (...). A miniszterelnök is kifejezetten kellemetlennek találta, sőt többnek is annál!"
Lázár emlékeztetett: ez nem kitüntetés, hanem előléptetés, ezért nem volt ráhatása sem neki, sem a miniszterelnöknek.