Egy nappal azután, hogy Karikó Katalin rámutatott, az oltások hatékonyságáról kiadott kormányzati tájékoztató hol és hogyan torzít, az miért nem alkalmas a vakcinák összehasonlítására, én is megkaptam e-mailben az ominózus adatsort. Amellett, hogy erről Kemenesi Gábor virológus is kifejtette (ugyancsak tegnap), hogy szakmai szemmel értelmezhetetlen, Rácz András Oroszország-szakértő jóvoltából arra is fény derült, hogy egy nagyon hasonló táblázatot Oroszországban is nyilvánosságra hoztak a hétvégén. Mint az egyetemi docens a Facebook-posztjában írja: „Egy ideje már törtem a fejemet, hogy vajon honnan jött a kormánynak ez a vakcina-hatékonysági adatsor, amit április 25-én posztoltak (beteszem ide lentre), miért pont most, stb. És eszembe jutott, hogy valahol ezt a dizájnt én már láttam. És láss csodát, az orosz Sputnik-V-t forgalmazó Russian Direct Investment Fund épp a magyar kormány előtt pár nappal, április 23-án posztolt egy teljesen hasonló adatszerkezetű és mondanivalójú táblázatot(…)”
Mert ahogyan tegnap én, úgy a kormányzati kommunikáció is értesülhetett róla, hogy az Orbán Viktor által korábban méltatott Karikó Katalin szakmai észrevételeiből kiderült, hogy a minden jel szerint Oroszországban fogant, itthon megszületett táblázat adatai félrevezetők. Amennyire érthető volt, hogy a miniszterelnök Karikó Katalinnal összefüggésben korábban kiemelte a Pfizer oltóanyagának magyar kötődését („kis túlzással, de nyugodtan mondhatjuk, hogy ez egy magyar vakcina, amerikai pénz és magyar ész van benne” – fogalmazott Orbán Viktor), annyira nem meglepő, hogy a kormányzati kommunikáció figyelmen kívül hagyva a szakmai kritikákat, s mára megbombázta a regisztráltakat ezzel a propaganda ihletettségű táblázattal.
Ha a nemzeti büszkeség kidomborítása céljából hivatkozunk a magyar észre, úgy akkor is érdemes lenne ezt a bizonyos magyar észt, konkrétan Karikó Katalin észrevételeit súlya szerint értékelni, ha az egy kritikai észrevétel. Sajnos nem így történt, ezért aztán a Kormányzati Tájékoztatási Központ illetékese ma rányomott az „elküld” gombra. Szomorú, hogy egy világszerte elismert, idén Széchenyi-díjjal is kitüntetett tudós teljesítménye, véleménye, meglátása szelektíven kerül felhasználásra, vagy marad figyelmen kívül, ahogyan az aktuális kommunikációs érdek éppen megkívánja.