Az állami hírügynökség szerint Orbán Viktor miniszterelnök különleges kapcsolatot szeretne kiépíteni Magyarország és Vietnam között. A kormányfő eképpen hétfőn Hanoiban, a Nguyen Xuan Phuc vietnami miniszterelnökkel folytatott tárgyalását követő közös sajtótájékoztatón be is jelentette, hogy
60 millió euróból, azaz 18,5 milliárd forintból 500 ágyas kórházat építünk Vietnamban, Can Tho városában.
Pontosabban csak formális keretek között elmondta, a vietnami sajtó ugyanis már jóval korábban írt arról, hogy a két kormány között keretmegállapodás született erről az összegről és a kórházról.
Ezt Orbán Viktor azzal indokolta, hogy a mezőgazdaságon, az informatikán és a vízgazdálkodáson kívül az egészségügyi iparban segíteni tudunk.
Ha Ön meglepődik azon, hogy Magyarország bármilyen pénzügyi-egészségügyi tengelyen mozgó ügyben segítő szerepet öltött magára, nincs egyedül. Akkor azonban már tisztulhat a kép, ha megnézzük, kik végezhetik el a munkát, és kik nem végezhették el korábban.
Erről a kórházépítésről ugyanis a HVG egykori cikke szerint már 2009-ben, az előző kormányzat alatt megállapodást kötött a két ország, ám végül a 2013-as határidőig hiába várták a pénzt az ázsiaiak, az Eximbanknak szükséges aláírást ugyanis nem adta meg a Nemzetgazdasági Minisztérium, és ez így is maradt hosszú éveken át. A gond feltételezések szerint az lehetett, hogy a helyi városi tanács 2012 őszén a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt.-t és a Novotrading Medical Kft.-t bízta meg, de a magyar kormánynak más tervei voltak.
Végül a minisztériumi aláírás nélkül lejárt segélyhiteles ügyletet 2016. január 12-én élesztette fel Szijjártó Péter miniszter. Vietnami lapok szerint a beruházással megbízott öt cég, amelyből kettő lesz magyar, viszont már nem ugyanaz a kettő, mint korábban volt. Egyikük ugyanis az elmúlt évek nagy közbeszerzési nyertesének tekinthető, Mészáros Lőrinctől sem éppen távol álló Magyar Építő Zrt., a másik pedig az eszközbeszerző VMD Kórházi Technológiai Zrt. Utóbbiról a vs.hu azt írta, hogy 2012-ben eleve kiesett, mert pályázata még a formai követelményeknek sem felelt meg.
Érdekes, hogy a most mégis szerencsésen kiválasztott cég milyen koalíciós barátságot rajzol fel: a VMD tulajdonosa ugyanis a szocialista kötődésű Weisz Imre, míg a vezérigazgatója Maróth Gáspár, az első Orbán-kormány – többek között- miniszterelnöki tanácsadója. Kettejük kapcsolatáról és az offshore-vonalakról itt írtunk bővebben.
Végül tehát, miután a KÉSZ helyett a Magyar Építők, illetve a Novotrading helyett a VMD került a szerződésre, a Szijjártó Péter vezette minisztérium szíve is meglágyult, majd az Eximbank engedélyt kapott az utalásra. Az az Eximbank, aminek segélyezési részlegét egyébként az a Tombor Bálint felügyeli, akinek testvéréről, Tombor Andrásról Habony Árpád azt vallotta a NAV-nak, hogy húszmillió forintos magánhitelt adott neki megélhetési célból.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közlése szerint az onkológiai kórházról szóló, egészségügyi témájú kötött segélyhitelprogram alá tartozó összegről az Eximbank hétfőn alá is írta a szerződést. A 40 ezer négyzetméteres, modern eszközökkel felszerelt és oktatást is nyújtó kórház építése azonnal, még most szeptemberben elkezdődhet.
Ám ez még nem minden: további 440 millió euró, azaz 136 milliárd forint értékben indít segélyhitelprogramot Magyarország, ebben eddig 11 projekt szerepel, víztisztítóművel, vízerőművel, városi csatornafejlesztéssel, valamint további három általános és egy szülészeti-nőgyógyászati kórház építésével a kommunista vezetésű országban.