Az elmúlt egy-két évben szép csendben gyakorlatilag újra kitört a hidegháború. Ez pedig elsősorban annak köszönhető, hogy a '90-es évek elején kialakult status quot felrúgva Washington benyomult Oroszország érdekszférájába. Szinte borítékolható volt, hogy az Egyesült Államok ukrajnai vagy szíriai nyomulását Moszkvában nem fogják ölbe tett kézzel végignézni. Oroszország szintén nyílt fenyegetésként értékeli, hogy az USA Romániába telepítette az európai rakétapajzs elemeit.
A romániai létesítményeket a tervek szerint csütörtökön helyezik üzembe, csaknem egy évtizeddel azt követően, hogy Washington - Moszkva figyelmeztetése dacára - felajánlotta európai NATO-szövetségeseinek, hogy megvédi őket az iráni rakétafegyverektől. Oroszország szerint a Nyugat ezzel a közép-európai békét fenyegeti.
Az orosz diplomáciai tárca a pajzs Romániába telepítését hibának minősítette, és rámutatott, hogy a lépés közvetlen fenyegetést jelent Oroszország biztonságára.
A két szuperhatalom között közvetlen nyílt fegyveres konfliktusra szerencsére még nem került sor, vagy legalábbis nem tudunk ilyen esetről, a kardcsörtetés azonban mindként oldalról gőzerővel folyik.
Moszkvát sem kell persze félteni, ha egy kis fricskáról van szó. Orosz harci gépek a Baltikumban rendszeresen tesztelgetik a NATO éberségét, mindennaposnak számítanak a térségben a légtérsértések. Néhány hete pedig Szu-24-es harci gépek többször is közel repültek a USS Donald Cook nevű amerikai rombolóhoz a Balti-tengeren. Az esetből természetesen rögtön nemzetközi botrány lett.
A világ szépen lassan visszatér a hidegháborúhoz
Az Egyesült Államok most egy nyilván rendkívül fontos grúziai hadgyakorlatba kezd. Moszkva érthető módon fenyegetésnek tekinti, hogy közvetlenül a szomszédjában amerikai és brit csapatok gyakorlatoznak. Érdemes belegondolni abba, hogy mekkora botrány és felháborodás lenne abból, ha mondjuk Oroszország a Mexikóban tartana hadgyakorlatot az amerikai határtól pár kilométerre.
Mintegy 650 amerikai, 150 brit és 500 grúz katona vesz részt a hadgyakorlaton. Az Egyesült Államok számos harcjárművel és egy teljes gépesített századdal van jelen.
Tinatin Hidaseli grúz védelmi miniszter szerint a hadgyakorlat fontos esemény a Kaukázuson túli állam számára.
"Ez az egyik legnagyobb hadgyakorlat, amelyet valaha tartottak országunkban, a legnagyobb számú szárazföldi alakulatokkal és harci felszereléssel" - mondta Hidaseli.
Az orosz külügyminisztérium a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy a manőver destabilizálhatja a térséget, amit azonban grúz illetékesek cáfoltak.
"Ezek a manőverek senki ellen nem irányulnak. Nyoma sincs provokációnak" - olvasható Giorgi Kvirikasvili grúz kormányfő közleményében.
A hadgyakorlat fő célja a Grúzia, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia közötti műveleti együttműködés javítása - mondta Jeffrey Dickerson ezredes, a hadgyakorlatot amerikai irányítója. Szerinte a manőver lehetővé teszi Grúzia számára, hogy felkészüljön a NATO Reagáló Erőkben (NRF) történő közreműködésre.
Washington korábban is támogatta azt az elképzelést, hogy Grúzia csatlakozzon az észak-atlanti szervezethez, amit viszont Moszkva határozottan elutasít.
Grúzia 2008-ban egy Oroszországgal vívott villámháború során teljesen elvesztette az ellenőrzést a szakadár Dél-Oszétia és Abházia felett, amelyek területileg hozzá tartoznak, de lakosaik Oroszországhoz húznak. Moszkva rövidesen elismerte a szakadár grúz tartományok függetlenségét. Az öt napig tartó véres harcok több száz halottat követeltek.