A kaukázusi keresztény templomok többségét az örmények magukénak vallják, a karabahi albániai templomok után több száz grúz szentélyt örményesítenek.
Grúz vagy örmény?
A grúzok (szakartveliek) szerint az örmények mintegy 450 ősi grúz keresztény templomot akarnak sajátjukénak elismertetni a nemzetközi hatóságokkal. Azt hangoztatják, hogy Grúziában ennyi örmény templom létezik és ezek védelméről már be is terjesztettek egy javaslatot az UNESCO-nak. Sajnos a nemzetközi szervezet nem adott érdemi választ, ami tovább bátoríthatja a térségben mások kulturális örökségét magáénak valló népet. Hasonlót tapasztalunk mongol-kínai viszonylatban, ahol a kínaiak az ősi lófejes hegedűt sajátjuknak tekintik, holott az a hunok és mongolok hangszere volt. És hasonló esetek történnek a Kárpát-medencében, ahol a magyar kulturális javakat sajátítják ki az egykori kisantant országok.
Összevont egyház
A korabeli történeti dokumentumokból ismeretes, hogy az örményeket mai helyükre a 19. század harmincas éveitől kezdték betelepíteni. 1836-ban cári parancsra összevonták a nemzeti keresztény egyházakat a Kaukázusban, az albánt és a grúzt az örmény alá rendelték. Ezt követően a történészek csak az örmény egyházról szóltak, és a parancsszóra létrehozott modern egyháznak tulajdonították a korai kaukázusi megtérést, vagy a régi templomok építését. Sajnos, ez a nézet máig érvényben van a nemzetközi tudományos életben és viszonylag keveset foglalkoznak a grúz vagy a kaukázusi albán keresztény értékekkel.
Nem örmény, pártus
A korai kaukázusi térítést a grúz uralkodói ház mellett a Kaukázusi Albániát és Szakaszénát (ma: Örményország) uraló pártusok támogatták bőkezű adományaikkal, ők tették a kereszténységet államvallássá saját országukban, sőt ők indították el a templomépítéseket a térségben. A pártusok felkarolták a szkíta eredetű András apostol által hirdetett tanokat, amely meghatározza a Kaukázus egy részének vallását mind a mai napig.
OB