Közös közleményben tudatták az ellenzéki pártok (Jobbik, DK, LMP, MMM, Momentum, MSZP, Párbeszéd), hogy a mai napon megtámadták az Alkotmánybíróságon a választási visszaéléseket legalizáló törvényt, mely lehetővé teszi a fiktív lakcímbejelentéseket.
Szerintük "már a 2018-ban és a 2019-ben megrendezett választások során is tömegessé vált az a jelenség, hogy egy-egy romos ingatlanba tucatszám jelentenek be ténylegesen nem Magyarországon élő magyar állampolgárokat azért, hogy részt vehessenek a választásokon. Az ellenzék kezdeményezésére mind a Kúria, mind a rendőrség megállapította, hogy a visszaélések valóban megtörténtek, és az abban résztvevők törvénysértést valósítanak meg!"
Az Országgyűlés novemberben szavazta meg azt a javaslatot, amely az eddigieknél is szélesebb kapukat nyithat a voksturizmus előtt. A jogszabály-módosítás lényege, hogy megváltoztatja a lakóhely fogalmát, ennek megfelelően a lakóhely egy kapcsolattartási címmé változik, amely esetében az ottélésnek csak a vélelme lesz meg. Innentől kezdve a fiktív lakóhely létesítése vagy az abban való közreműködés így nem büntetőjogi kategória.
A TASZ és a Political Capital szerint azért aggasztó ez a törvény a 2022-es parlamenti választásra ráfordulva, mert már az elmúlt időszak választásain is szavaztak olyanok, akik csak azért létesítettek lakcímet, hogy választójoguk legyen az adott választáson. Különösen jól látható volt ez a 2018-as választáson, amikor az északkeleti határmenti választókerületekben nagyüzemben mehetett a voksturizmus.