Vona: A történelmet történészek vizsgálják!

„Népirtás: vérfolt az emberiség történetében” címmel rendeztek konferenciát.

A rendezvényen köszöntötte a jelenlévőket Sefik Kantar, az UKID (Nemzetközi Fejlesztési és Együttműködési Társaság) elnökhelyettese, aki "Attila törökországi unokáinak üzenetét adta át Attila magyarországi unokáinak".
 
Vona Gábor, a Jobbik elnöke az előadását azzal kezdte, hogy az azeri-örmény és török-örmény kapcsolatok konfliktusokkal terheltek, amelyek feloldásához elengedhetetlen, hogy őszintén, világosan és az igazságot hangsúlyozva lehessen beszélni. Véleménye szerint két hibát lehet elkövetni. Az egyik az, ha történelmi kérdések megoldását történészek helyett politikusokra bízzuk, a másik pedig az, ha politikai megoldásokat igénylő feladatot azzal az indokkal söprünk a szőnyeg alá, hogy az már csak történelem. Az örmény népirtás kérdése kapcsán hangsúlyozta, hogy általában az első hibát szokták elkövetni, mert nem a tényekről beszélnek, hanem Örményország a nyugati kapcsolatait felhasználva arra törekszik, hogy megroppantsa Törökországot. Szerinte ehelyett a politikának távol kellene tartania magát a kérdéstől. Az Országgyűlés török-magyar baráti tagozatának elnöke szerint ez a konferencia azt a célt szolgálja, hogy történészek foglalkozzanak az olyan témákkal, mint például az 1988 utáni örmény agresszió, amelynek következményeként Azerbajdzsán egyötödét az örmények még mindig megszállás alatt tartják, és amelynek mintegy 20 ezer azeri ember esett áldozatul és milliónyinak kellett elhagynia otthonát.
 
 
A Jobbik elnöke ismertette, hogy pártja 2011-ben és 2013-ban is határozati javaslatot nyújtott be, hogy az Országgyűlés ítélje el az örmény agressziót, de erre eddig még rajtuk kívül nem volt politikai akarat. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a mostani konferenciának nem az ellentétek szítása a célja, hanem az, hogy egyrészt tisztán lehessen látni a tényeket, másrészt pedig meg lehessen fogalmazni a politikai célokat. Az előbbi a jelen lévő előadók feladata, az utóbbi kapcsán pedig kiemelte, hogy meg kell szüntetni azt a jogsértést, amit Örményország elkövet, Azerbajdzsán területi integritását vissza kell állítani, hogy akik elmenekültek, azok visszatérhessenek otthonaikba. 
 
Zárásként egy személyes történetet mesélt el: szülővárosa volt az első olyan város Magyarországon, amelyik azeri testvérvárost választott magának, ráadásul egy olyat (Susa), amelyik ma is a megszállt területen található (1992 óta). A megállapodás megszületésekor arra koccintottak akkor az azeri polgármesterrel, hogy a következő ünnepséget már a város felszabadulásakor tarthassák meg. Vona Gábor bízik benne, hogy ez a pillanat minél hamarabb eljön, helyreáll a béke és az igazság.  
 
 
Vilajat Gulijev, Azerbajdzsán magyarországi nagykövete a magyar, a török és az azeri népről mint testvérnépekről beszélt. Nehezményezte, hogy május 8-án Veszprémben emlékművet állítottak az örmény népirtás századik évfordulójára, mert egyetértve Vona Gáborral, szerinte is az abban az időszakban történt eseményeket a történészeknek kell megítélniük. A Török Nagykövetség akkori közleményében egyébként azt írta, hogy a török kormány Örményországnak, valamint az érintett összes államnak az adott időszakban végbement események teljes körű feltárását elvégző közös történelmi bizottság felállítását és a levéltárak megnyitását javasolta. Az azeri nagykövet szerint az örmények egyfajta „show-t” csinálnak az 1915-ös eseményekből, amit a világ felé „mutogathatnak”. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy Azerbajdzsán területének egyötöde ma is örmény megszállás alatt van, ahol „azeri népirtás” folyik, és már több mint 1 millió embernek kellett elhagynia az otthonát.
 
Sakir Fakili, a Török köztársaság budapesti nagykövete felidézte, hogy a '70-es években 42 diplomatát, köztük öt nagykövetet öltek meg az örmények, de valamiért erre senki nem akar emlékeztetni. Ő is egyetértett abban a Jobbik elnökével, hogy az 1915-ben történteket hagyni kell, hogy a történészek vizsgálják ki, a politikusoknak pedig a feltárt igazságokat kell elmondaniuk. Ismertette, hogy a pápa nemrég "a 20. század első népirtásának" nevezte az eseményeket, azonban szerinte a Vatikán nem tájékozódott eléggé, és bízik benne, hogy Ferenc pápa vissza fogja ezt vonni. Hozzátette, hogy a század első népirtása egyébként az 1904-ben kezdődő mészárlás volt Namíbiában, amely miatt 2004-ben Németország bocsánatot is kért a namíbiaiaktól. 
 
 
A rendezvény török és azeri történészek (Prof. Dr. Seyit Sertcelik török parlamenti képviselő, Dr. Vasif Qafarov azerbajdzsáni egyetemi oktató, Prof. Okan Yesilot isztambuli egyetemi oktató) előadásaival zárult, akik az 1915-ös örmény népirtásról és az örmények azerbajdzsáni agressziójáról beszéltek.