„Jó Európai Unió szeretnénk, ahol Kelet-Közép-Európa is megtalálja a helyét”
- jelentette ki Vona Gábor. Ismét leszögezte, amit hétfőn külföldi újságírók előtt is megerősített, hogy a Jobbik jelenleg nem az Unióból való kilépésben látja a jövőt, hanem Európa új alapokra helyezésében. Ennek egyik eszköze lehet a bérunióról való vita, melynek célja a nyugati és keleti bérek közötti különbség kiegyenlítése, illetve az életszínvonal felzárkóztatása.
A keddi háttérbeszélgetésen az eddigieken túl konkrétumok is elhangzottak a bérunió megvalósítására. A Jobbik miniszterelnök-jelöltje négy vitára alkalmas pontot sorolt fel, melyek a szakértőkkel, közgazdászokkal és érdekvédelmi egyesületekkel folytatott egyeztetések során hangzottak el javaslatként: külön uniós biztos a kelet-közép-európai országok felzárkóztatására, új versenyképességi kritériumokat kéne meghatározni (a kohéziós alapok ne hosszú távú presztízsberuházásokra legyenek elköltve, hanem a hazai kis- és középvállalkozások támogatására), uniós pénzekből biztosított európai bérminimum bevezetése pl. az oktatásban és az egészségügyben, európai bérsávok megállapítása a multinacionális cégeknél. Ezen pontok megvitatására kerülhetne sor a sikeres aláírásgyűjtés után. Az Európai Bizottság május 16-án adott zöld utat a Jobbik vezetésével indult európai polgári kezdeményezésnek, melynek béruniót célzó nyilatkozatát nyolc kelet-közép-európai ország képviselői deklarálták.
Vona Gábor szerint az Európai Bizottság döntése azt igazolja, hogy a kezdeményezésük jogilag és gazdaságilag is egy legitim felvetés. Azt is elmondta, hogy egy olyan Európai Uniót szeretnének, amelyben a politikai egység helyett gazdasági egyenlőség és politikai szuverenitás valósul meg.
(A bérunió témájáról hétfői, a fideszes vádakra adott válaszokra pedig szombati cikkünkben olvashatnak bővebben.)