Tisztelt Elnök Úr!
Annak ellenére, hogy a közöttünk lévő politikai nézetkülönbségek nyilvánvalóak, pártom, a Jobbik Magyarországért Mozgalom örömmel gratulált Önnek, amikor Önt Franciaország elnökévé választották. Az Ön sikere ugyanis nem egy politikai irányvonal győzelmét jelentette, hanem azt, hogy egy friss, a XXI. század kihívásaira választ kereső politikus képes volt meghaladni a múltat képviselő pártok jelentette vitákat.
Tudom, hogy sok tekintetben másképpen gondolkodunk országaink, vagy az Európai Unió jövőjéről. Ám abban egyetértünk, hogy a változás szükséges és elodázhatatlan. Éppen ezért örömmel fogadtam az Ön által meghirdetett európai konzultációt, melynek során polgáraink közvetlenül mondhatnának véleményt arról, merre haladjanak közösségünk és kontinensünk államai. Ez a demokrácia valódi lényege, ez az, amely politikai nézetektől függetlenül mindannyiunk számára irányt mutathat.
Tavaly tavasszal a mi pártunk is hasonló célokat tűzött ki, amikor partnereinkkel egy európai polgári kezdeményezést, a Béruniót meghirdettük. Sikereinket immár kilenc ország pártjainak és szakszervezeteinek csatlakozása jelzi. Külön öröm számomra, hogy a novemberben az Európai Parlamentben megtartott „Egyenlő munkáért egyenlő bért!” című konferenciánkon az Ön pártjának parlamenti képviselőjét, Frederic Petit urat is előadóink között üdvözölhettük.
Éppen ezért bízom az Ön által meghirdetett európai konzultációban is. Egy dologban azonban mégsem tudok egyetérteni Önnel és helyre kell igazítanom a sajtótájékoztatóján elmondottakat: Elnök úr állításával ellentétben Magyarország csatlakozni fog és részt fog venni a konzultációban. Április 8-án ugyanis hazánkban parlamenti választások lesznek, melynek során a magyar polgárok a nemzeti ügyeinket elszabotáló és nemzetközi megítélésünket tönkretevő Fidesz-kormányról fogják elmondani véleményüket.
Az április 8-a után felálló új, a Jobbik által vezetett kormányra pedig bizton számíthat abban, hogy közös európai ügyeinket megvitassuk és az Európai Uniót egy valóban a polgárai érdekeit szolgáló szervezetté tegyük.
Kérem, fogadja Elnök úr őszinte nagyrabecsülésemet.
Tisztelettel:
Vona Gábor
Budapest, 2018. február 26.
Emmanuel Macron még tavaly, a francia választási kampányban ígérte meg, hogy szeretné szorosabbra fűzni a kapcsolatot az európai nép és az európai politika között. Ezt egy konzultáció formájában képzelte el, amelyen a tagállamok állampolgárai szabadon elmondhatnák a véleményüket az Európai Unió jövőjéről.
Macron ez év januárjában jelentette be, hogy Franciaországban tavasszal el is indul a konzultáció. A kezdeményezéshez a többi tagállam is csatlakozott, kivéve Magyarországot. A francia államfő a február 23-i EU-csúcs után tartott sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva elmondta:
„Az egyetlen ország, amelyik nem fog benne részt venni, az Magyarország.”
Majd mosolyogva hozzátette: „Ez bizonyára meglepi önöket.”
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton a távolmaradás okaival kapcsolatban sajátos elmélettel állt elő, és kijelentette:
„Ha van kormány Európában, amely büszke lehet arra, hogy kikéri az emberek véleményét, akkor az a magyar kormány. Úgy látja, a francia államfő által felvázolt konzultációról nem lehet tudni semmi konkrétat. Ha viszont Macron azt akarja, hogy Európában adóharmonizáció legyen, az Magyarországon »brutális adóemeléssel járna«, ezért nem támogatják az ilyen törekvéseit, közölte.”
Szijjártó lényegében úgy mondott ítéletet az európai konzultációról, illetve lengetett be egy „adóemelést”, hogy álláspontját azzal kezdte, „semmi konkrétat” nem tudnak Macron akciójáról.
A francia államfő elképzelése egyébként az, hogy az uniós polgárok az Európai Unió következő 10-15 évéről mondhatnák el véleményüket. Macron szerint kitapintható az euroszkepszis Európában, ugyanakkor nem lehet a komplex kérdéseket csupán egy népszavazással eldönteni, mint pl. a Brexit ügyét.