Portéinterjút készített a Lánchíd Rádió a Jobbik miniszterelnök-jelöltjével. Vona Gábor gyermekkoráról, az állatvilág iránti érdeklődéséről és első televíziós szerepléséről is beszélt.
Vissza akartuk adni a nemzeti büszkeséget
Közéleti szerepvállalásának kezdetei, az egyetemi évek után hosszan mesélt arról, hogy mit jelentett az életében a Magyar Gárda. Azt mondta, a szervezet a Gyurcsány-kormány 2006-os rendőri fellépésével szemben alakult, azzal a céllal, hogy a nemzeti büszkeséget, amit akkor nagyon megtépáztak, visszaadják. Felidézte, hogy
pártok fölött álló nemzeti kezdeményezés volt,
hiszen - emlékeztetett a Jobbik elnöke - az első avatáson Wittner Mária zászlóanyaként volt jelent, Für Lajos egykori honvédelmi miniszter adta át az eskütételt tanúsító okleveleket, az alapítók között volt a Demokrata főszerkesztője, Bencsik András és Usztics Mátyás színművész is.
Vona Gábor kiemelte, hogy az ő, valamint az alapítók politikai tapasztalatlansága, a titkosszolgálatok tevékenysége és a társadalom állapota is közrejátszott abban, hogy a Magyar Gárda végül nem az lett, amivé szerették volna, hogy váljon.
Változó és változatlan dolgok
A Jobbik miniszterelnök-jelöltje beszélt arról is, hogy megváltozott a minket körülvevő világ, ő maga is, de az az attitűd, amivel 2010-ben belépett a parlamentbe az ma is változatlan, ez pedig a magyar szabadság védelme.
Vona Gábor felidézte, hogy változott meg a viszonya az elmúlt években a demokráciához, az Európai Unióhoz.
Utóbbival és a 2012-es uniós zászlóégetéssel kapcsolatban elmondta, úgy tekintett az Európai Unióra, mint amelyik érzéketlen és bizonyos esetekben ellenséges a magyar szabadság tekintetében. Leszögezte, soha nem az Európához tartozást kérdőjelezte meg.
Úgy fogalmazott, azt érezte, hogy az Európai Unió hagyta el Európát és nem képviseli azokat az értékeket, ami az európaisághoz tartozik. Vona Gábor szerint ez áll az uniót sújtó politikai és- gazdasági válságok hátterében.
Ma úgy látja a Jobbik elnöke, hogy Európa jövője pár éven belül eldől, az Európai Unió ezzel összefüggésben egy lehetőség, a politikusoknak pedig óriási felelőssége van abban, hogyan alakítják át azt.
Vona Gábor nem büszke a zászlóégetésre, azt mondta, hogy az egy rendkívüli helyzetben történt, amikor az Európai Bizottság kőkemény támadást indított Magyarország ellen. Napjainkban már nem ismételné meg ezt az akciót, de a Jobbik elnöke megjegyezte,
ha kell a magyar szabadságot az Európai Unióval, Brüsszellel vagy hazai szereplőkkel szemben is meg kell védeni.
A demokrácia sebezhető, de érdemes óvni
A Jobbik miniszterelnök-jelöltje beszélt arról a sokat idézett, szövegkörnyezetéből kiragadott kijelentéséről is, hogy nem demokrata. A kijelentés annak kapcsán hangzott el, hogy politikusok az elmúlt 28 évben, milyen helyzetekben hangoztatták demokratikus elkötelezettségüket és azzal a felfogással, hogy a demokrácia pénz, hatalom és politikai machináció az ellenzék legerősebb pártjának elnöke nem tud azonosulni.
Vona Gábor azt mondta, az ókori görögöktől megtanultuk, hogy a demokrácia sebezhető politikai forma, de nincs nála jobb.
Az Orbán-kormány tevékenysége az elmúlt hét évben megerősítette azt a hitet, hogy érdemes óvni, védeni a demokráciát.
A Jobbik elnöke hozzátette:
A mostani kormány sok olyan lépést tett a demokrácia ellen, amit 2010-es fejjel lehet, hogy támogattam volna. Ma már látom, hogy az ország számára mindez fullasztó légkört teremtett. Védeni kell a szabad légkört.
A Jobbik miniszterelnök-jelöltje beszélt arról is, hogy a Fidesszel szembeni küzdelmet a szabadság védelméért vívott erőfeszítésnek tartja.
Életpályamodell a kivándorlás
Vona Gábor az Orbán-kormány legnagyobb bűnének azt nevezte, hogy bár mindent nemzetinek neveztek el, mégsem működünk nemzetként.
A Fidesz olyan légkört teremtett, amely fullasztóvá vált és a fiatalok számára életpályamodellé tette azt, hogy megtervezzék, hogyan hagyják el az országot.
A Jobbik elnöke a folytatásban elmondta, a társadalmi kohézió hiányának problémája túllép a pártokon és a kormányokon.
Óriási feladat és kihívás az, hogy a 20. században ezer szempontból szétszabdalt nemzetet, amelynek a megosztottságát az elmúlt 28 évben csak mélyítették, hogyan lehet újra, egy közösségként működtetni.
Vona Gábor szerint kellenek olyan nemzeti célok, amelyek mindenkit lelkesítenek.
A vitáknak is helye kell, hogy legyen a közéletben, de azok konstruktívak, előremutatóak legyenek és ne a múltról, hanem a jövőről szóljanak.
Megjegyezte, a magyar politika beleragadt a 20. század kommunistákról, fasisztákról szóló csatározásába, miközben ezen már túllépett az idő.
Változások és állandóság
Az elmúlt évek változásairól a pártelnök azt mondta:
A Jobbik egy nemzeti radikális rétegpártból egy nemzeti néppárttá vált, de ez nem jelenti azt, hogy a nemzeti, konzervatív értékeket feladtuk volna.
Hozzátette:
csak azt mondjuk, hogy az a program, amit ezen értékek alapján írtunk a baloldali, liberális és a politika iránt nem érdeklődő emberek számára is lehet jó.
A beszélgetést teljes egészében itt hallgathatják meg.