Már harmadik alkalommal ad otthont a World Press Photo kiállítás budapesti állomásának a Magyar Nemzeti Múzeum. A világ legnagyobb sajtófotós kiállítása szeptember 24. és október 25. között tekinthető meg a magyar fővárosban.
A szerdai sajtótájékoztatón Révész Tamás kiállításszervező kiemelte, a koronavírus-járvány miatt rendkívüli ez a kiállítás. Rámutatott, a Magyar Nemzeti Múzeum mindent elkövetet, hogy a látogatók meg tudják tartani a kellő távolságot: a korábban megszokottól eltérően nincsenek a termek közepén panelek, minden fotó a falakon tekinthető meg, a kiállítás így ezer négyzetméternyi területet foglal el.
Hangsúlyozta, hogy idén is van egy első díjas magyar fotós:
Horvath fényképe a World Press Photo hazai kiállításának molinójára is felkerült: a Jegesmedve és bocsa című fotón a két állat az Északi-sark mellett kutató Polarstern kutatóhajó közelébe merészkedett, Horvath a felvételt tavaly október 10-én készítette, a kísérőszövegben pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a Föld leggyorsabban olvadó jégtakarója az Északi-sarkvidéken található, ahol a felmelegedés üteme kétszerese az átlagosnak. A Polarstern az első, amely be tudott hatolni a hat hónapig tartó éjszaka szélsőségesen hideg körülményei közé, a hajón dolgozó csaknem 100 főnyi kutatócsapat és személyzet pedig hasznos adatokat szolgáltat a klímamodellekhez.
A fotós a sarkvidéki expedíciós munkájáról várhatóan október folyamán fog előadást tartani a múzeumban.
Révész úgy véli, sosem volt még ennyire erős a Környezet kategóriában a verseny, ő maga például sosem gondolta volna, hogy több tigriskölyök van családoknál üzleti célból (simogatás, programok), mint állatkertekben és vadon összesen.
A zsűri egyébként 73 996 fényképből válogatta össze kategóriánként a legjobb egyedi és sorozatfotókat, ebből most 151 tekinthető meg a kiállításon. Az utazó kiállítást világszerte 120 helyszínen több mint 4 millióan tekintik meg, és az elmúlt két évben a budapesti a második leglátogatottabb bemutató volt.
A kiállításszervező arra is felhívta a figyelmet, hogy idén már három kísérőkiállítás is megtekinthető a World Press Photo mellett: az immár hagyományossá vált Digital Storytelling mellett Tóth József „Füles” PÉLDA-képeim című kiállítása, valamint a kizárólag mobiltelefonnal készített fotópályázat, a Next-Image Mobilfotó magyar díjnyertes művei is megtekinthetők.
Tóth József „Füles”, aki először a már legendássá vált tehéntúróreklámmal vált ismertté, felidézte: 1986-ban azt kérték tőle, készítsen „valamit, ami nem reklám”. Ő ekkor elkezdte fényképezni a saját fotós kollégáit, a kiállított fotókat – melyekhez egy-egy történet is tartozik – egy-egy humoros és/vagy megszívlelendő gondolattal látta el.
Kiscsatári Marianna fotótörténész, muzeológus, a kiállítás kurátora aláhúzta, különleges a fotózás történetében, hogy egy fotográfus a kollégái arcképcsarnokának összeállításával tiszteleg előttük. Így azután óriási öröm számukra, hogy a gyűjteményük ezzel az összeállítással gazdagodott.
Trubek Zsuzsanna, a Huawei Technologies PR-menedzsere, a mobilfotó-kiállítás fővédnöke azt emelte ki, ma már mindannyian készítünk telefonos fényképeket, vagyis a fotográfia már nem arisztokratikus tevékenység, hanem demokratizálódott, sőt a mobiltelefonok a művészi kifejezés eszközévé váltak. A fővédnök köszönetet mondott mind a profi, mind az amatőr fotósok közreműködéséért.
A kiállítást idén is a Liget folyóirat szerzőinek asszociációs művei kísérik. A folyóirat alkotói bármiféle kommentár nélkül kapták meg a World Press Photo kiállítási képeit, akik „szabad prédaként” csaphatnak le rájuk. Idén 13 szerző 23 művel jelentkezett, ezek a Liget erre a célra létrehozott aloldalán olvashatók.
A kiállított fotók valóban lenyűgözőek. Nagyon sok mutatja be természetünk sebezhetőségét, de ugyancsak számos kiállított fénykép ábrázol demokratikus tiltakozásokat szerte a nagyvilágból. Az év sajtófotója ugyancsak egy ilyen mű lett: a szudáni Kartumban 2019. június közepén készült. A készítésének körülményeiről a japán fotós, Jaszujosi Kiba ezt mondta:
A helyen teljes áramszünet volt. Aztán váratlanul az emberek tapsolni kezdtek a sötétben. Az emberek feltartották a mobiltelefonokat, hogy megvilágítsanak egy fiatal férfit a középpontban. Egy rögtönzött, híres tiltakozó verset mondott. Lélegzetvétele alatt mindenki azt kiáltotta: „thawra”, ami a forradalom arabul. Arckifejezése és hangja lenyűgözött, nem tudtam levenni róla a figyelmemet, és így ragadtam meg a pillanatot.
Ugyanakkor számos felvétel nem is csak a felkelést mutatja be, hanem azt a humanitárius katasztrófát is, ami az ilyen állapotok velejárója szokott lenni.
A kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban szigorú egészségügyi szabályok betartásával tekinthető meg. A maszk viselése természetesen kötelező, a megvásárolt jegyek pedig csak abban az idősávban jogosítanak belépésre, amit feltüntettek rajta. Az épületbe egy óra alatt legfeljebb 150 fő léphet be, a javasolt tartózkodási idő pedig 1-1,5 óra.