Z. Kárpát Dániel emlékeztetett rá, hogy 2010 óta 8-9 százaléknyi külső forrásokból (uniós és külföldön dolgozó magyarok hazautalásából), nagyjából egy két és fél százalékos átlagos gazdasági növekedést tud felmutatni az Orbán-kormány.
Arra is kitért, amikor a CSOK-ot méltatja Novák Katalin, az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, elfeledkezik arról, hogy bár 92 ezer családnak tudtak támogatást nyújtani valamilyen formában, de a folyósítást végző kereskedelmi bankok csak nettó 350-400 ezer forintos fizetés felett állnak szóba az ügyfelekkel. Ugyanakkor a tipikusan magyar élethelyzetek esetén radikálisan szűkültek a lehetőségek.
„Ha valaki tisztességes áron akar kivenni albérletet, nem tudja megtenni a fővárosban és a nagyvárosokban” - mutatott rá Z. Kárpát Dániel. Ugyanez vonatkozik azokra is, akik felújítanák vagy bővítenék az ingatlanjukat. Semmilyen támogatást nem kapnak ehhez vagy csak töredék összegeket.
„A lakás-előtakarékossági rendszer beszántásával nagyon sokan az utolsó lehetőségüket vesztették el, hiszen sokan így szedték össze az önrészt egy későbbi ingatlanvásárláshoz vagy felújításhoz”
- szögezte le a jobbikos képviselő.
Z. Kárpát Dániel arra is felhívta a figyelmet, Novák Katalin, „dicshimnuszai közepette” kiejtette a száján azt a mondatot, hogy a CSOK-ot felvevők mintegy 45 ezer gyermek vállalásáról döntöttek. A jobbikos képviselő azt mondta, örvendetesnek tartja, hogy ezek a gyermekek világra jöhetnek, de „nem a szerencsés társadalmi osztályok, gazdagabbak számára megkonstruált CSOK vezette erre a döntésre a magyar családok többségét”, hanem ez amúgy is adott volt.
„Egy igen szerencsétlen bemérés révén csak egy-egy társadalmi osztálynak tudott vagy akart kedvezni az Orbán-kormány”
- tette hozzá Z. Kárpát Dániel.
Arról is beszélt, hogy a kormány igyekszik a CSOK-ot az otthonteremtés egy olyan lábaként megjeleníteni, amely az ingatlanpiacra is pozitívan hat.
Tavaly 14500 új lakást adtak át, a jobbikos képviselő szerint azonban évente 40 ezer lakásnak kéne épülnie ahhoz, hogy 100 évente kicserélődjön a teljes magyar ingatlanállomány.
„Elképesztő kínálati szűkösség van az ingatlanpiacon, ez okozza az elszabadult albérletárakat, a Jobbik ezért átfogó csomaggal, szakmai programpontokkal igyekszik segíteni, hogy ez a helyzet kezelhetővé váljon, mert a Fidesz-KDNP nem tudta kilenc év alatt kezelni ezt a szituációt”
- jelentette ki az ellenzéki politikus.
Első körben egy államilag támogatott lakásépítési programot indítanának, magyar vállalkozókat, hazai kivitelezőket, beszállítókat helyzetbe hozva. „Bérlakások tömegeit szeretnénk megépíteni” - mondta. Hosszú távon a kínálati oldal enyhülése képes lenne az albérleti díjakat is normalizálni, egy olyan helyzetet teremtve, hogy a magyar fiatalok a hazájukban tudjanak maradni tisztességes feltételek mellett. Z. Kárpát Dániel éles kritikával illette azt is, hogy rekordméretű 27 százalékos áfa sújtja az alapvető élelmiszereket és a gyermeknevelési cikkeket is, noha ezek fontosak lennének a demográfia alakulása szempontjából.
Leszögezte azt is, hogy a Jobbik továbbra is a rabszolgatörvény visszavonását követeli, és ehhez minden eszközt meg fognak ragadni. Továbbá a Jobbik szeretné elérni, hogy az Orbán-kormány tárgyalja újra a multicégekkel kötött stratégiai megállapodásait. Z. Kárpát Dániel úgy fogalmazott: ki kell kötni legalább a bérek lassú ütemben történő felzárkóztatását az európai átlaghoz. Amellett is érvelt, hogy a multiknak folyósítandó támogatások „észveszejtő mértékét” csökkenteni kellene.
Mindezeket a beavatkozásokat fontosnak tartja a Jobbik ahhoz, hogy a hosszú távon fenntartható gazdasági növekedés alapjai elérhetővé váljanak. A jobbikos politikus szerint nem szabad olyan üzeneteket küldeni „a kivándorlással kacérkodóknak”, mint a rabszolgatörvény vagy a lakás-előtakarékossági rendszer beszántása. Kijelentette: az Orbán-kormány legnagyobb bűne a polgárháborús hangulat kialakítása, amely ha eszkalálódik, egy "nagyon csúnya jövőképet" fog jelenteni Magyarország számára.
Újságírói kérdésre Z. Kárpát Dániel elmondta: a jobbikosok ott lesznek a rabszolgatörvény miatt összehívott csütörtöki, rendkívüli parlamenti ülésen, mert a kormánypárti képviselőkkel ellentétben, ők bejárnak a munkahelyükre.