Január közepén jelentkezett első nagylemezével a groove/modern/extrem metalos Leponexx zenekar. A 2014-ben indult köröstarcsai banda két EP, és egy kislemez után – a covid időszakot (is) kihasználva – írta meg, és rögzítette Maradj meg ember című nyolc tételes, egyelőre online elérhető albumát. E kapcsán kerestük meg a hattagú csapatot kérdéseinkkel, amelyek megválaszolásában Bede Attila (basszusgitár), és Zolnai Kata (gitár) jeleskedett, de egy-egy témához Szabó László (ének), illetve Kovács Dávid (gitár, vokál) is becsatlakozott.
- Az indulásotok óta volt már egy-két poszton csere. A jelenlegi felállást tekintve, ki honnan érkezett a csapatba? Volt-e ezt megelőzően a tagságnak már zenekari tapasztalata?
Szabó László: - Igen, nekem volt bandám előtte. Egy death metal zenekar, ahol angolul kellett énekelni, főleg hörögni. Nekem a Leponexx zenéje nem a saját stílusom, de megtalálom magam benne.
Bede Attila: - Én a Dramatic Morals nevű dallamos/progresszív metal zenekarból érkeztem a csapatba, amely már sajnos nem létezik. Az ott szerzett tapasztalataimat tovább viszem itt, bár kicsit más az irány.
Zolnai Kata: - Én is megfordultam már egy zenekarban a Leponexx előtt, ahova a testvérem után kerültem egy kis időre. Lacin, Attilán, és rajtam kívül még Rolinak is volt zenekara előttünk.
- És az hogyan jött, hogy három gitárral toljátok?
Kovács Dávid: - Én 2016-ban, külföldről hazaköltözve, Sanyin (Bokor Sándor, gitáros - a szerk.) keresztül ismertem meg a bandát. Mesélte, hogy van egy baráti társaság, akivel hétvégente összejönnek zenélgetni. Már saját nevük is van: Leponexx. Elhívott egy próbára, megtetszett a társaság, meg amit művelnek, így legközelebb már gitárt is vittem, onnantól már próbálkoztunk riffeket, témákat összepakolni, amikből aztán dalok születtek. Igaz, addigra azt hiszem, már vagy három saját dal is volt, ami a feledés homályába veszett azóta. Na, így ragadtam meg én, mint harmadik gitáros. Kata gyönyörűen és tű pontosan eljátszott bármit, én ötleteltem dallamokat, riffeket, Sanyi meg verette a szólókat vakvilágba.
Kata: - Elég gyorsan történt, egyszer csak azt vettük észre, hogy már hárman vagyunk.
- A nemrég megjelent album előtt már két EP, és egy kislemez is kijött Leponexx logó alatt. Az évek múlásával módosult a stílusotok, és dalaitok összetettebbek, érettebbek lettek. Ez minek, kinek köszönhető?
Attila: - A Brutális Majális EP egy tipikus kezdő zenekar első anyaga volt. Itt a műfajunk inkább a thrash/death'n'roll/hardcore punk/heavy metal keveréket képzett. Én magam a stúdióban már csak feljátszottam a dalokat, mert ezek a korábbi felállás szerzeményei voltak. A változás részben az én „bűnöm”. Elkezdtem hozni a hatásaimat, amelyek alapjáraton kicsit összetettebbek, de végső soron még nem öltek meg ezért a többiek. Bár párszor talán közel voltam hozzá. (nevet)
- Az már egy pár helyen megjelent, hogy a Maradj meg ember LP a covid időszakot kihasználva készült el. Nem is terveztetek előzetesen ilyen anyagot, maradtatok volna az előbb említett rövidebb hosszúságnál, formátumnál, ha nincs a többszöri lezárás és rendezvénystop?
Attila: - Előfordulhat, hogy maradt volna az EP szerkezet. Igazából spontán jött, de mi nem bántuk meg. Legalábbis én úgy gondolom. Más esetben nem biztos, hogy túl sok időnk lett volna ekkora mértékű kreatív munkára.
- Az új album kapcsán a FB-oldalatokon volt egy poszt-sorozat - amolyan ’Saját szavaival’ jelleggel bemutattátok a dalokat. Az elmúlt két év negatív hangulata valamelyest befolyásolta az alkotómunkát?
Attila: - Úgy gondolom, hogy az alkotásra nem nyomta rá a bélyegét. Jobban frusztrált minket az, hogy a színpadot mellőztük. Bár a vége fele már eléggé elfáradtunk.
- Csak a Spotify adatokból tudok kiindulni… ott az album minden tétele közös szerzeményként van feltüntetve. Tényleg teljes csapatmunka folyik nálatok, vagy vannak azért hangadók, aktívabb ötletgyárosok a soraitokban?
Attila: - Alapjában közösen dolgozunk mindenen. Persze dalonként változó. Van olyan dal, amit például Kata és én közösen szereztünk – beleértve a dalszöveget is –, de van olyan, ahol mind a hatan aktívan dolgoztunk. Viszont osztozni, mindenen közösen osztozunk.
Kata: - Leggyakrabban Attila a kiindulópontja a zenéknek. Vannak olyan számok, amiket teljes egészében úgy hagytunk, ahogy ő megírta, és vannak olyanok, amiket szétbombáztunk, és mindenki témaötletéből kerültek bele részletek. Szöveget is írtunk már közösen is, és külön-külön is.
- A friss sajtóanyagotokban többek között egy érdekes mondatrész is szerepel, nevezetesen: „…nem mindig a biztonsági játék a cél…” Ezt pontosan hogyan kell értelmezni?
Attila: - Szeretünk kísérletezni. Nem feltétlenül az a cél, hogy a megszokott sablonokra támaszkodjunk. Ez hol sikerül, hol nem.
- Picit keresgéltem a neten, kíváncsi voltam, ki miként vélekedik az új albumról… mondjuk, nem sok visszajelzéssel találkoztam. Ti mennyire foglalkoztok a szakmai és rajongói véleményekkel, kritikákkal?
Attila: - Alapjában véve sok pozitív kritikát kaptunk. Ezeknek természetesen örülünk. Persze, volt egy rendkívül kellemetlen negatív kritikánk is, ahol nem feltétlen gondoltunk jogosnak az ott elhangzottakat, de elfogadtuk. Elvégre nem a mi dolgunk megítélni a saját munkánkat.
Kata: - Én nagyon szeretem olvasgatni a véleményeket, érdekel, hogy ki mit gondol arról, amit csinálunk. Eddig szerencsére csak egy olyan kritikát kaptunk, ami negatív volt. Ennek volt olyan része is, amivel egyetértek, és volt olyan is, amit nem érzek jogosnak, de ezeket is elfogadjuk.
- Nyolc éve vagytok jelen a hazai rock/metal színtéren. Mi számotokra az eddigi legnagyobb eredmény, amit zenekarként elértetek? És szerintetek miben kellene (vagy lehetne) még fejlődni, hogy érzitek, szükség van-e valamilyen változtatásra?
Attila: - Talán az a legnagyobb eredmény, hogy a kezdetekkel ellentétben már az ország több pontján is ismernek minket, még ha elég szűk rétegben is. Fejlődni meg folyamatosan kell, úgy gondolom. Törekszünk arra, hogy minden téren egyre jobbak legyünk.
- Köröstarcsán amúgy milyen „esélyei” vannak egy zenekarnak? Gondolok itt próbatermekre, fellépési lehetőségekre, illetve, hogy vannak-e esetleg itt vagy a környéken baráti csapatok, akikkel lehet közösködni, stb.?
Attila: - Tarcsa egy kis község inkább. Lehetőség szinte nulla, de ettől függetlenül szoktunk csinálni hazai bulikat. A környékről leginkább a Mindenen Keresztül és a KabinLáz zenekarokkal szoktunk közösködni. Velük jó baráti viszonyunk is van!
- Idén a koncertezés mellett miket szeretnétek még megvalósítani? Várható-e esetleg új videoklip? Illetve, egy híradás már szólt arról, hogy idővel lesz fizikai megjelenése ennek az anyagnak, ez kb. mikorra várható? Ehhez van-e segítségetek, vagy szerzőiben jönne ki?
Attila: - Idén a koncerteké a főszerep - legközelebb két hét múlva, március 12-én Debrecenben lépünk fel. A CD készülőben van, pontos megjelenési dátumot még nem tudunk mondani, de hamarosan! A tervek szerint a Maradj meg ember dalai mellett a 2020-as Nekünk Texas EP számai is felkerülnének a korongra. A kiadók nem állnak szóba velünk, így szerzőiben adjuk ki a lemezt.