2017. 08. 03. 13:35

Hogyan gondolkodik Magyarországról a magyar társadalom?

Az International Republican Institute (IRI) fontos kutatást készített. Ebből megtudhatjuk, hogy mit tartanak az emberek a legnagyobb problémának az országban, milyennek látják a jelenlegi helyzetet, hogyan vélekednek az aktuális kérdésekről. Az is kiderül, hogy melyik médiumokat tartják a legmegbízhatóbb hírforrásoknak.

Alapos és több témára kiterjedő közvélemény-kutatás jelent meg az International Republican Institute (IRI) és az Ipsos együttműködésében. Ez a pártoktól független amerikai nonprofit szervezet azért dolgozik, hogy erősítse a világ demokratikus folyamatait, főleg az amerikai külügyminisztériumtól és a fejlesztési ügynökségtől kapnak támogatásokat. Az elnök John McCain republikánus szenátor.

A kutatást az Index szúrta ki elsőként, az angol nyelvű itt elérhető teljes terjedelemben. A kutatás ezer fő személyes megkérdezésén alapul.

Hogyan látjuk magunkat?

A magyarok fele úgy látja, hogy rossz irányba megy az ország, 38% jónak gondolja az irányt. A fiatal generációknak 74% szerint rosszak a kilátásaik a jövőre nézve. 45% szerint az országnak stabilitásra és kontinuitásra van szüksége a mostani kormány vezetésével, de 50% változást akar. A változás formája nem egyértelmű: 39% leváltaná a kormányt, 23% csak a Fidesz vezetését cserélné le, de 38% alkotmányos, rendszerszintű változást szeretne.

Itt generációs különbségek is megfigyelhetők. A 18-29 évesek 27% megelégedne azzal, ha valamelyik ellenzéki párt kerülne hatalomra, 45% rendszerszintű változást akar. A 60 év felettiek 55%-a csak kormányt váltana, 28%-a rendszert.

Mik a legfontosabb problémák?

Az alanyoknak maguktól kellett megnevezniük az ország legfontosabb problémáit. A legtöbben – 28% - a szegénységet és a társadalmi egyenlőtlenséget nevezték meg. 15%-ot kapott a korrupció, 13%-ot a munkanélküliség. 12% az egészségügy állapotát tartja a legnagyobb problémának. A bevándorlási kérdés csupán 4%-ot kapott.

Az emberek többsége szerint a bevándorlás inkább európai szintű probléma (19%), ahogy a terrorizmus is (26%).

Mi veszélyezteti leginkább a jövőnket?

34% szerint a bankcsőd vagy az egészségügyi-társadalombiztosítási rendszer megszűnése. A terrorizmus és a politikai erőszak 28%-ot kapott. 19% reális veszélynek tartja az ország demográfiai megváltozását, de mindössze 3% fél attól, hogy ez az ország kultúrájának változásával is járhat.

Inkább Nyugat-Európa, mint Oroszország

A kutatás témája volt az is, hogy hova helyezzük el magunkat a kelet-nyugat tengelyen. 3% úgy látja, hogy a magyar rendszer teljesen olyan, mint a nyugat-európai (egészségügy, nyugdíjak, társadalmi juttatások tekintetében), 16% szerint nagyjából hasonló. Több mint kétszer ennyien látják úgy, hogy inkább Oroszországra hasonlítunk. 19% szerint hasonló az életszínvonalunk a nyugatihoz, 37% szerint itt is inkább az oroszokhoz állunk közelebb.

Ezzel szemben a morális, kulturális és intellektuális értékek tekintetében jelentősen többen gondolják azt, hogy Nyugat-Európára hasonlítunk, mint Oroszországra. A megkérdezettek harmada úgy látja, hogy valahol félúton vagyunk a két oldal között.

Jelentős többség szerint inkább az EU-hoz, Nagy-Britanniához és az Egyesült Államokhoz kellene közelednünk Oroszország és Kína helyett. Utóbbi két országot háromszor annyian utasítják el, mint a nyugati hatalmakat.

Határzár

52% szerint rossz ötlet a nemzeti határok lezárása, mert egy ország nem képes megoldani ezt a problémát. A szövetségi rendszerek képesek orvosolni a gondokat, mint például az EU vagy a NATO. 48% egyetért a határzár létezésével.

Médiumok

A kutatás a médiafogyasztási szokásokra is kitért, a politikai hírekre kihegyezve. A lakosság fele kereskedelmi tévékből és rádiókból értesül a hírekről, 27% az állami médiumokból, 20% online, 3% a nyomtatott sajtóból. 60 év felett az emberek 2%-a online fogyasztó, 18-29 között ez az arány 41%.

A legmegbízhatóbb hírforrásnak az RTL Klubot tartják (44%), a TV2 mindössze 25%-ot kapott. A köztévék 28%-on állnak ebben a tekintetben.

A hírportálok közül az Origót tartják a legmegbízhatóbbnak (12%), második az Index (10%), a 24.hu és a HVG 6-6%, a 444 stílszerűen 4%. A Figyelő, a Magyar Idők, a Magyar Nemzet és a Heti Válasz 1-1 százalékot kapott.

(fotó: Béli Balázs / Alfahír)