Válsághelyzetben Dunaújváros: a miniszterelnök elfogadta a polgármester meghívását, milliárdos bevételkiesést kell pótolni

Válsághelyzetben Dunaújváros: a miniszterelnök elfogadta a polgármester meghívását, milliárdos bevételkiesést kell pótolni

A fizetésképtelenség határára sodródott Dunaújváros önkormányzata, ezért Pintér Tamás polgármester közvetlen kormányzati segítséget kért. A városvezető tájékoztatása szerint Magyar Péter miniszterelnök elfogadta a személyes egyeztetésre szóló meghívást, és a pénzügyi tárca részéről is érkeztek támogató jelzések, ám a januári működőképesség megőrzése érdekében a városvezetés szerint gyors beavatkozásra van szükség.

A Fejér megyei város polgármesterének bejegyzése alapján közvetlen tárgyalások indulhatnak a kormány és Dunaújváros vezetése között a település pénzügyi helyzetének rendezéséről. Pintér Tamás azért hívta meg személyesen a városba a miniszterelnököt, hogy helyben mutassa be a kialakult krízis előzményeit és a szükséges kormányzati intézkedéseket. A miniszterelnök a polgármester közlése szerint pozitívan reagált a megkeresésre, és jelezte, hogy amint hivatali teendői engedik, ellátogat a városba. Ezzel párhuzamosan Lackó Gábor, az államháztartási szabályozásért és kiadások kontrolljáért felelős helyettes államtitkár is támogatásáról biztosította az önkormányzatot az alapvető közszolgáltatások biztonságának fenntartása érdekében.

Húszmilliárdos bevételkiesés két fronton

Medgyesi Miklós polgármesteri kabinetvezető az MTI-nek és a sajtónak adott nyilatkozataiban arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években összesen 18–20 milliárd forintnyi adóbevételtől esett el a város. A városvezetés álláspontja szerint a kritikus helyzet két fő tényező együttes hatására vezethető vissza:

• Elmaradó ipari adóbevételek: Bár az Országgyűlés döntése nyomán 2025. január 1-jével megszűnt a 2021-ben létrehozott különleges gazdasági övezet (KGÖ), és a helyi iparűzési adó beszedésének joga visszakerült a területileg illetékes településekhez (Rácalmáshoz és Iváncsához), a korábbi, bevételmegosztást biztosító kétoldalú magánjogi szerződések nem léptek automatikusan újra hatályba. Ennek következtében Dunaújváros továbbra sem részesül a rácalmási Hankook-gyár és az iváncsai ipari park adóbevételeiből. A polgármesteri hivatal szerint e megállapodások rendezése jelentené a leggyorsabb és legfenntarthatóbb kiutat.

• A Dunai Vasmű (Dunaferr) elhúzódó válsága: A vasmű csődje és az előző kormányzati ciklusban zajlott sikertelen privatizáció súlyos bevételkiesést és több milliárd forintos hitelezői igényt hagyott maga után. Bár a gyár újraindítási folyamata elindult, az érintettek jelzései alapján a talpra állás a vártnál lassabb és összetettebb, így rövid távon nem pótolja a hiányzó helyi adóbevételeket.

A bankhitel feltételei és a januári határidő

A kialakult pénzügyi szorításban az önkormányzat piaci bankhitellel is próbálta áthidalni a likviditási gondokat, ám Medgyesi Miklós beszámolója szerint a pénzintézetek csak a saját bevételek növelése esetén lennének hajlandók hitelezni. A városvezetés ugyanakkor elzárkózik attól, hogy a lakosság megadóztatásával – például a jelenleg nem létező magánszemélyeket érintő lakásingatlanadó bevezetésével – növelje a bevételeit.

A városvezetés már egy hónappal korábban figyelmeztette a kormányt: amennyiben nem születik megoldás, az önkormányzat januárra fizetésképtelenné válhat. Nyilatkozata szerint ebben az esetben a városüzemeltetés leállása mellett több száz önkormányzati dolgozó bére, valamint az óvodák, bölcsődék és szociális intézmények zavartalan működése is veszélybe kerülhet.

Dunaújváros vezetése úgy kalkulál, hogy a közvetlen csődveszély elhárításához rövid távon legalább 4 milliárd forintos rendkívüli kormányzati támogatásra, hosszú távon pedig a térségi ipari adóbevételek igazságos visszacsatornázására van szükség. A következő hetek kormányzati egyeztetései dönthetik el, milyen konkrét pénzügyi konstrukcióval és ütemezéssel segíti az állam a város működőképességének megőrzését.