Az Abcúg a tanulmány egyik szerzőjével, Bartha Eszterrel, az ELTE BTK Kelet-Európa Történe Tanszék docensével és Valuch Tibor történésszel beszélgetett.
Kikből áll a magyar munkáselit?
A történész szerint ma körülbelül egymillióra tehető Magyarországon a munkásréteg száma, akik közül 50-80 ezren lehetnek azok, akik lényegesen jobb körülmények közt élnek társaiknál.
Ez az a réteg, akik a 80-as évek végén nem hagyták el a gyárakat, hanem alkalmazkodtak a rendszerváltás hozta új helyzethez, nyitottak voltak az átképzésekre és ezáltal később jobb pozíciókba kerülhettek.
Többségük abban az időszakban kezdett dolgozni, mára pedig ők adják a munkáselit gerincét, ők azok a negyven-ötven év körüli férfiak, akik harminc százalékkal többet keresnek a multiknál, mint a magyar cégek alkalmazottai.
Miért a Jobbik?
Bár a munkásosztályt a rendszerváltás előtti hatalom a szocializmus híveiként reklámozta, ennek ellenére már a hetvenes években készült kutatásokból is kiderült, hogy összességében egy konzervatív gondolkodású társadalmi rétegről van szó.
Valuch emlékeztet, hogy már 1939-ben is a nyilasok taroltak a választásokon a munkásterületeken, és napjainkban sincs olyan tipikus munkásterület, ahol a baloldal labdába rúghatna.
A mai munkáselit tagjai leginkább a radikális jobboldallal szimpatizálnak, és erős körükben a multi- és nyugatellenesség, annak ellenére, hogy életkörülményeiket főleg a külföldi cégeknek köszönhetik.
A tanulmány készítése során egy nyugat-magyarországi multi cég gyárában interjúztatták az elitmunkásokat a szerzők, akik többnyire
a Jobbikban látják azt az erőt, amely képes felkarolni a munkások érdekeit
- írja a cikk. Találkoztak olyannak is aki belépett a pártba és önkormányzati képviselőséget vállalt.
A párt sikere ebben a rétegben több dologra is visszavezethető. Az elitmunkásokat például kifejezetten zavarja, hogy a német gyárakban kevesebbet keresnek az anyacég külföldi dolgozóinál, így a Jobbik "Egyenlő munkáért, egyenlő bért" kampánya termékeny táptalajt talált köreikben.
Tovább növeli népszerűségüket az is, hogy annak ellenére, hogy az interjú a romakérdéssel kevésbé érintett Kisalföldön készült, mégis erős a segélyen élő romák iránti ellenszenv, amely problémával szintén csak a Jobbik foglalkozott érdemlegesen az elmúlt években.
Ahogy a cikk fogalmaz, a Jobbik egy macsó párt, akiknek szavazóbázisában sokkal erősebben vannak jelen a férfiak, mint a nők. Mivel az elitmunkások között is túlreprezentáltak a férfiak, így ez is a párt malmára hajtja a vizet, arról nem is beszélve, hogy a Jobbik által annyiszor hangoztatott rend és tisztesség az, amiben ezek az emberek a jövőt látják, és amit szeretnének továbbadni gyermekeiknek.