Már nem menő az offshore: Magyarországon is nyomtalanul eltüntethetők a gigavagyonok

Terjedelmes anyagot közölt az Index a magyar gazdasági szabályozás egyik legfurcsább, és egyeseknek nagyon is hasznos egzotikumáról: a magántőkealapok működéséről. A konstrukció lényege, hogy a gazdaság fontos szereplői, komoly cégek, szállodák, bankok vezető tulajdonosai elrejtőzzenek a nyilvánosság elől, akár csak az offshore céghálók esetében. És ezt a magyar törvények teljes mértékben legalizálják.

A nemzet gázszerelőjének, Mészáros Lőrincnek például négy ilyen is feltűnt a környezetében: a Konzum PE Magántőkealap (ez a Mészáros-közeli szállodaérdekeltségek jelentős tulajdonosa), a METIS I. és II. alapok (ezek birtokolják az MKB bank felét) és a Status MPE Magántőkealap.

A magántőkealapnak leginkább az az értelme, hogy semmit sem lehet róluk tudni.

Nyilvánosan csak az látszik, hogy nyílt vagy zárt végű-e az alap, illetve ki a kezelője, ám adott pillanatban még ez sem feltétlenül valós információ:

egy másodpercre ugyanis akármelyik strómanra átírathatóak a befektetési jegyek, hogy a lejelentés után azonnal visszaszálljanak a valódi tulajdonosra.

Nem elég, hogy ez az ordító méretű kiskapu potenciálisan a korrupció egyik melegágyává teszi a magántőkealapokat, de a konstrukció súlyos nemzetbiztonsági kockázattal is jár, tekintettel arra, hogy egy-egy ilyen alapban terroristák, vagy maffiózók pénze is könnyedén lapulhat.

A Fidesz által letelepedési kötvényekkel idecsődített, ellenőrizetlen és ellenőrizhetetlen hátterű, dúsgazdag külföldiek pedig nagyon is könnyedén kihasználhatják a politikusi vagyonszerzés elfedésére kitalált, ám annál súlyosabb visszaélések finanszírozására is alkalmas módszert, anélkül, hogy a titkosszolgálatok vagy az európai szervek belekotnyeleskednének a műveletbe.

A további részletek ITT olvashatók.